A KSH adatai szerint 2009-ben a 15-24 éves korosztály 18,7 százalékát foglalkoztatták, ez az arány 2022-ben azonban már megközelítette a 30 százalékot. A diákok munkavállalásának a munkáltatók és a fiatalok számára is megvannak az előnyei, feltéve persze, hogy a munkavállalás nem hátráltatja az iskolai tanulmányokat, erről azonban a törvényi szabályozás is gondoskodik.
A fiatal munkavállalók keresetükből sokszor tanulmányi vagy lakhatási költségeiket fedezik, de emellett a későbbi karrierjüket is segíti, ha van már tapasztalatuk a munkaerőpiacon. Az utánpótlás kinevelése pedig a cégek számára is jövedelmező lehet: hosszú távon a saját rendszerüket és követelményeiket ismerő, teljes munkaidős alkalmazott válhat a diákmunkásokból, rövid távon pedig a már végzettséggel rendelkező alkalmazottakhoz képest olcsóbb munkaerőt jelent a fiatalok alkalmazása.
A diákok foglalkoztatása egyébként nem csupán az alacsonyabb órabér miatt éri meg jobban, hanem azért is, mert kevesebb extra terhet ró a munkáltatóra. A 25 év alatti munkavállalóknak 2022 óta nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, valamint járulék- és szochomentesség is jár a korcsoportnak. A duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után pedig járulékot és szociális hozzájárulási adót sem vonnak le.
Hidat képez a diákok és a munkáltatók között egy jól működő iskolaszövetkezet
Noha a fiatalok többféle foglalkoztatási formában, például munkaviszonyban, megbízási szerződéssel, egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy háztartási alkalmazottként is dolgozhatnak, a kizárólag nappali tagozatos diákok többsége iskolaszövetkezeteken keresztül dolgozik.