A kutatás alapján nyugaton az erőteljesebb, nagy izgalommal járó pozitív érzelmekkel kapcsolják össze a boldogságot. Így például olyan élethelyzeteket sorolnak ide, amelyek izgalmat, vidámságot és örömöt váltanak ki belőlük. Továbbá nyugaton az individualizmus és a különlegesség érzése is fontos.

Eközben keleten lényegesen kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb állapotként élik meg a boldogságot, nem az izgalommal járó pozitív események a hangsúlyosak. Az individualizmus helyett sokkal inkább a közösség kerül előtérbe, és a figyelme gyakrabban irányul egy társadalmi helyzetre. Ennek része, hogy a keleti kulturális háttérrel rendelkezők hajlamosabbak az alkalmazkodásra, és hogy ne kockáztassák meg, hogy bárkit is megsértsen, akár azáltal is, hogy túlzott lelkesedés és izgatottság tükröződik rajtuk. Így például japán kutatások alapján az egyéni sikert elérők érzelmei vegyesek, hajlamosak a vesztes helyzetben lévő társaikért aggódni.

További lényeges különbség, hogy az ázsiai szemlélet tágabb időkeretet alkalmaz, miszerint a jó és a rossz megélések egymást követik. Így a kedvezőtlen események megélését segíti, hogy utána hisznek a következmények elmúlásában, vagy az új feltételekhez való alkalmazkodásban. Eközben tompítja hirtelen örömérzetüket, hogy a kiugró sikerek hatásának elmúlásával is számolnak.

Ilyen módon a kulturális szemlélet befolyásolja a kérdőíves felmérést készítő nyugati kutatókat is. A fenti kérdőíves kutatást az amerikai Gallup végezte. Így például esetükben az életminőség megítélésére vonatkozó kérdések elsődlegesen azokat a tényezőket keresik, amelyek tipikusan a nyugati emberek számára jelentenek örömforrást. Éppen emiatt a nyugati kutatók vizsgálataiban általában a keleti emberek elégedetlenebbnek és boldogtalanabbnak tűnhetnek, ahogyan a Gallup által felállított rangsorban is.