Az elemzőház szerint mindemellett Horvátországnak jól jönnek majd az euróövezeti jegybank (EKB) nagyszabású eszközvásárlási programjai is, és az, hogy az EKB szükség esetén eurólikviditást tud nyújtani a horvát pénzügyi rendszernek.
Az EKB szabályozási rendszerének átvétele elősegíti a horvát bankokra nehezedő szabályozási terhek enyhítését. Ennek egyik példája az, hogy a bankok számára előírt tartalékráta a korábbi 9 százalékról 5 százalékra csökkent, és a jövő hónaptól az EKB által megszabott 1 százalékra csökken tovább - áll a Capital Economics helyzetértékelésében.
A cég mindezek alapján közölte: változatlanul arra számít, hogy a horvát gazdaság felülteljesítő lesz a térségben, mindenekelőtt a turizmus folytatódó kilábalása miatt, és azért is, mert Horvátországban viszonylag csekély volt az energiaválságból eredő cserearány-romlási sokk.
A ház várakozása szerint a horvát hazai össztermék (GDP) jövőre 1 százalékkal nő - miközben az euróövezeti gazdaság egészének teljesítménye csökken -, az infláció 2024-ig 2 százalékra lassul.
Összességében a horvát gazdaság középtávú kilátásai "viszonylag fényesek", a következő években 3 százalékos GDP-növekedés várható éves átlagban, ahogy a horvátországi jövedelemszint közelít az EU-átlaghoz és Horvátország hasznosítja az uniós folyósításokat - áll a Capital Economics elemzésében.