A felmondás ráadásul nem a probléma gyökere, hanem sokkal inkább a jéghegy csúcsa: bár a munkavállalók 78 százaléka nem tervez aktívan váltani, 40 százalékuk egy szimpatikus ajánlatra igent mondana. Éppen ezért mire valaki felmond, a vállalat jó eséllyel hónapok óta fizeti a megfelelő wellbeing hiányát a motiváció, a teljesítmény és az elköteleződés csökkenése által.
„Én úgy látom, hogy a wellbeing hiánya nem megtakarítás, hanem egy olyan rejtett költség, amelyet a vállalat előbb-utóbb mindenképpen megfizet. Ha nem fordítunk tudatosan figyelmet a munkatársak jóllétére, annak ára megjelenik a teljesítmény csökkenésében, a motivációvesztésben, a hiányzásokban és végül a fluktuációban is. Számomra ezért nem az a kérdés, hogy egy cég költ-e wellbeingre, hanem az, hogy tudatosan fektet bele, vagy később fizeti meg a hiányának az árát.” - hangsúlyozta Nagy Márta wellbeing szakértő.
A mindennapi működésen kell változtatni
A wellbeing akkor hozhat valódi üzleti (és emberi!) sikert, ha nem különálló programként, hanem a szervezeti működés részeként kezelik. Attól, hogy a vállalat bevezet valamilyen wellbeing programot, még nem szűnik meg minden probléma egyik napról a másikra: fontos, hogy szakszerű, valódi segítséget nyújtson a munkavállalóknak, ne pedig egy kampányszerű gyümölcsnaptól, vagy néhány színes babzsákfoteltől várják a vezetők a pozitív változást.
