A jelentés szerint az előző évtizedben megteremtett stabil alapok és válságintézkedések eredményeként a koronavírus-járvány ellenére Magyarország gazdasági fejlettsége tovább közeledett az EU átlagához, a 2019-es 73-ról 2021-ben 76 százalékára nőtt.

A hitelprogramok és a moratórium következtében a pandémia alatt is folytatódott a hitelezés bővülése, a pénzügyi közvetítőrendszer jól teljesített. A magánszektor hitelállományának egészséges bővüléséhez a jelentés szerint továbbra is jelentős tér van.

A járvány okozta válság munkaerőpiaci hatásai mérsékeltek voltak, 2021-ben a gazdaság újraindulásával újra teljes foglalkoztatás alakult ki, de egyes területeken érdemi munkaerő-tartalék van: ide sorolta az alacsony képzettségűeket, a nyugdíj körülieket, és a fiatalok csoportját. Ezeket szerinte atipikus foglalkoztatási formákkal, például a részmunkaidő ösztönzésével lehet aktivizálni.

A vállalati szektorban javult a termelékenység, mérséklődött a kis- és nagyvállalatok közötti eltérés. Ugyanakkor a kkv-k esetében nélkülözhetetlennek nevezte a haladó technológiák és digitális üzleti megoldások szélesebb körű alkalmazását.

 Magyarország élen jár a zöld államkötvények kibocsátásában. A megújuló energiaforrások hazai energiafelhasználáson belüli aránya a napelemek telepítése következtében 2020-ban 14 százalékra nőtt, ami azonban alacsonyabb a 36 százalékos Észak TOP5, a 22 százalékos EU és a 17 százalékos V3 átlagoknál.