A gomba intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300kg gombát lehet előállítani. Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát. Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás hiánya.

A piaci lehetőségek ugyanakkor adottak, a gomba az elmúlt időszakban a vegánok, húsmentes étrendet követő fogyasztók tányérján is egyre gyakrabban szerepel. Mivel az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, húshelyettesítés, alternatív élelmiszerek előállítása terén sokan keresik alapanyagként a gombát. Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. Fontos, hogy a gombát csak rövid ideig tartsuk folyó víz alá, de sose hámozzuk meg, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaz a külső borítása is. A gombáknak nem csak a kalapjuk, hanem a tönkjük is felhasználható.

A gombák rendszertanban régebben a növények világába tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől.

A gomba igazi szuperélelmiszer: fehérjében gazdag, kedvező az aminosav összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1,2,3,5,9- vitamint-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin tartalommal bír. Sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagymaízű shiitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egészségügyi probléma során alkalmazható gyógyírként.