Az országos lakásárszint 2024-ben hozzávetőleg 13,8 százalékkal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján, ami reálértéken is közel kétszámjegyű drágulást jelent. Budapest és a kisebb városok összesített értéknövekedése egyaránt 8 százalékos, a megyei jogú városokban 9 százalékos, míg a községek esetében 19 százalékos volt.

70 százalékkal nőtt a kaposvári forgalom

„Az előzetes adatokból 2024-ben közel egyharmados forgalomnövekedés olvasható ki országosan. A teljes tavalyi tranzakciószámot 130-135 ezer közöttire becsüljük. Az adásvételek számának növekedése az év első felében volt látványosabb, ami arra utal, hogy a kedvezőbbé váló 2024-es piaci környezetben gyorsan aktivizálódott az azt megelőző bő egy évben elhalasztott kereslet. A településhierarchiában lefelé haladva mérséklődött a forgalomnövekedés üteme: míg Budapesten meghaladta a 45 százalékot, a községek összességében 20 százalék alatti volt a bővülés.” – fejtette ki az adatok kapcsán Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

Tavaly Pest és Baranya vármegyékben egyaránt 86 százalékkal nőtt az adásvételek száma, ugyanakkor az előző évekhez hasonlóan ez minden bizonnyal technikai okokkal, konkrétan a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi – már 2023-ban megindult, de látványossá tavaly váló – feldolgozásával magyarázható. Kiemelkedik még Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar 48-49 százalékos piacélénkülése. A másik véglet Tolna, mindössze 6 százalékos gyarapodással. A vármegyeszékhelyek közül is mindegyikben nőtt a forgalom 2024-ben. A pécsi – részben az említett technikai okkal magyarázható – duplázódástól eltekintve a legnagyobb mértékben, 70 százalékkal Kaposváron, s még Debrecenben és Szegeden, két jelenlegi autóipari nagyberuházás színhelyén haladja meg az élénkülés a 60 százalékot. Szekszárdon és Salgótarjánban ugyanakkor csak 15-16 százalék közötti a forgalomnövekedés mértéke.