A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma alapján az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.
A KSH adatiból kiderül, hogy az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék) és a községekben a legmagasabb (86 százalék).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (-0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban – közölte a KSH.
(MTI)
