A harmadik negyedévben az adriai kikötőket hívó hajók túlkönyveltsége miatt némi fellendülés volt tapasztalható a Hamburgból jövő import és a kimenő export forgalomban. Az ősszel megszokott fellendülés, a karácsonyi áruk forgalma elmaradt, az év további részében a forgalom egyenletes volt. Az őszi forgalmi fellendülést gátolta a szeptember-október időszakokban megtartott jelentős számú vágányzár, illetve az árvíz magyarországi és európai vasúti hálózatra gyakorolt hatása, ami azt eredményezte, hogy egyes kikötőkben jelentős számú konténer halmozódott fel, melyeket a vasút előbbi problémái miatt nem tudtak a célországokba eljuttatni. Ez októberben és november elején jelentett némi pluszforgalmat a magyarországi tengeri forgalom számára.

Az intra-európai konténer forgalom a tavalyi kismértékű visszaesés után 2024-ben erősebb volt, ez az elinduló új forgalmaknak volt köszönhető. A forgalom tartálykonténeres, vegyiáru szállítási része alacsonyabb szinten realizálódott, míg a jellemzően nem veszélyes árut szállító félpótkocsis forgalom érezhetően nőtt. A forgalom egész évben jelentős kilengésekkel működött, ennek oka az európai vasúti hálózaton tapasztalt rendszeres fennakadások voltak, amelyeket pályaépítések, lezárások, természeti katasztrófák okoztak.

Legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása

„A magyar vasúti és intermodális fuvarozás előtt álló legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése. Az MLSZKSZ javasolja a vasúti pályaépítési munkálatok koordinációjának fejlesztését, a vágányzárak minimalizálását és az ideiglenes építmények alkalmazását a felújítások során.” – mondta Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke.