Kihívások és infrastrukturális problémák
A vasúti és intermodális fuvarozást egyaránt hátráltatták a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok, például a Budapest–Belgrád vonal, a Gubacsi híd rossz állapota és a Kelenföld–Ferencváros közötti harmadik vágány építése. A nem megfelelően koordinált vágányzárak jelentős forgalmi zavarokat okoztak, vonatok torlódását és terminálok elszigetelődését, valamint a terminálokon hektikusan jelentkező csúcsidőszakokat eredményezve. Az MLSZKSZ kiemeli, hogy a vasútépítési projektek során nem fordítanak elegendő figyelmet az ideiglenes építmények használatára. Az ideiglenes építmények, például kerülővágányok, ideiglenes közúti átjárók, peronok vagy felüljárók, jelző- és biztosítóberendezések, sávterelők csökkenthetnék a forgalmi zavarokat.
További kihívást jelent, hogy a folyamatosan csökkenő ipari termelés okán a közúti fuvarozás csak részben tudja érvényesíteni a megemelkedő költségeit, így alacsonyak a fuvardíjai, amelyek az intermodális fuvarozás versenyképességét is rontják. A közúti szektorban tapasztalható sofőrhiány (Magyarországon több mint nyolcezer fő), a megbízások számának visszaesése és a kis fuvarozó cégek tömeges bezárása hosszú távon kapacitáshiányt okoz, ami gazdasági fellendülés esetén komoly fuvarozási problémát fog okozni.
Behozta lemaradását a tengeri rakott konténerforgalom
A tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, amit az európai gazdasági recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott. A második negyedévben a tengeri forgalom behozta lemaradását, rendezettebb forgalom mellett nagyobb tengeri kapacitás állt rendelkezésre, így az első negyedévben tapasztalt forgalomcsökkenés után a második negyedévben az első negyedéves forgalmi elmaradás is jelentkezett. Ez összességében a gyárépítésekhez kötődő forgalmakkal együtt egy jelentős forgalomnövekedést jelentett a második negyedévben. Az év második felében a tengeri forgalmak egyenletes szinten alakultak.
