„Kutatásunkban rákérdeztünk arra is, hogy mit várnak el a munkáltatójuktól, ha külföldre költöznek álláskeresés céljából. Legnagyobb arányban a lakhatási támogatást jelölték meg a válaszadók itthon (73 százalék) és nemzetközi szinten is (79 százalék). Míg azonban a magyarok a nyelvi támogatást és képzést várják el másodikként (69 százalék), addig a globális minta esetében ez csak a negyedik helyen szerepel a vízum és munkavállalási engedély, illetve a költözési támogatás után” – mondja Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. „A gyakorlati támogatásokat, segítségnyújtást követően a magyaroknak a nemzetközi átlagnál jóval fontosabb, hogy legyen egy helyi mentoruk: ezt 54 százalék említette, míg a nemzetközi összesítésben 39 százalék” – teszi hozzá Tüzes Imre.

Praktikus kérdések döntenek, nem az ország imázsa

Globálisan a munkalehetőségek, az életminőség, valamint az adózási és megélhetési költségek a legfontosabbak a külföldi munkahelyválasztásban. A hazánkban munkát keresőknek az életminőség az elsődleges szempont, a második a munkalehetőség és a harmadik tényező pedig a biztonság és a stabilitás. Magyarországi munkát a legnagyobb arányban szerb, román, osztrák, török és holland, valamint német, szlovén, jordán, pakisztáni és kenyai állampolgárok keresnek.

A tanulmány szerint általánosságban megállapítható, hogy a külföldi munkát keresők nem az országimázs, hanem az elérhető munkalehetőségek, valamint az ismerősök ajánlásai és a nyelvtudás alapján választanak. A magasabb születési arányok miatt munkaerő-felesleggel rendelkező országok polgárai általában mobilabbak, mint azok, akik olyan területeken élnek, ahol a munkaerő fogyóban van. Más szóval, a mobilitási trendek azt mutatják, hogy az emberek a növekvő társadalmakból a zsugorodó társadalmakba költöznek.