A világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdasága, valamint az EU alkotta Húszak pénzügyminiszterei és jegybankárai a kelet-skóciai St. Andrews kisvárosban gyűltek össze, hogy áttekintsék az idei válságévben eddig hozott élénkítő intézkedések hatékonyságát, és megvitassák, hogy el lehet-e már kezdeni az exitstratégiának, vagyis e rendkívül költséges intézkedések visszavonásának tervezését.

A vendéglátó brit pénzügyminiszter azonban a szombati ülés felvezetőjeként mondott beszédében - igyekezve előre csillapítani a gazdaságélénkítési programokból már lassan kihátrálni kívánó társországokat - kijelentette: az exitstratégia tervezésénél mindenkinek el kell fogadnia, hogy a legnagyobb kockázat a növekedésre a gazdaságösztönzés abbahagyása lenne a tényleges és széles bázisú kilábalás kezdete előtt.

Eltérés országonként

A fő nézeteltérés a világgazdaság összkibocsátásának 85 százalékát adó országcsoporton belül abból ered, hogy a globálisan már mutatkozó fellendülés térségenként még egyenetlen. A legnagyobb gazdasági erőcentrumok közül az Egyesült Államokban, Németországban és Franciaországban már véget ért a recesszió, Nagy-Britanniában azonban még nem. A piacot kisebb sokkhatásként érte a brit statisztikai hivatal minapi bejelentése, amely szerint az általános várakozással ellentétben a harmadik negyedévben is még visszaesés volt a brit gazdaságban, amelynek teljesítménye immár hat negyedéve csökken folyamatosan.

Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

A Húszak az idei eddigi válságtanácskozásokon vállalták, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollárt (925 ezer milliárd forintot) fordítanak banki tőkepótlás, kvantitatív enyhítés, költségvetési gazdaságélénkítő injekciók és garanciák formájában a világgazdaság újjáélesztésére. Mindez azonban súlyosan rontja az országcsoport közfinanszírozási és adóssághelyzetét.

Ahogy az IMF számol

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a skóciai G20-találkozó elé időzített előrejelzésében azt jósolta, hogy a jelenlegi folyamatok mellett a csoport fejlettebb tagállamainak átlagos államadóssága 2014-re eléri a hazai össztermék 114 százalékát. Ez igencsak megdrágítja a költségvetési hiányok finanszírozást is: az IMF becslése szerint ilyen adósságráták esetén a kötvénypiaci hozamok hozzávetőleg 2 százalékponttal lesznek magasabbak, mint egyébként lennének.

A valutaalap azzal számol, hogy átlagosan 8 százalék körüli GDP-arányos kiadáscsökkentéssel és adóemeléssel lehetne 60 százalékra visszaszorítani az adósságrátákat az érintett országokban.