A vállalatok továbbra is lassan javítják ki az informatikai termékekben felfedezett sebezhetőségeket. Ez nemcsak a kkv-szektorra jellemző, bár ott gyakrabban fordul elő, és fő oka a frissítések időben történő telepítéséhez szükséges házon belüli szakértelem hiánya. Amikor egy népszerű alkalmazásban vagy rendszerben sérülékenységet fedeznek fel, a kiberbűnözők elkezdik keresni az internetre kapcsolt érintett rendszereket.
Ha a javítás kiadása után egy vállalat több mint 48 órát vár a telepítéssel, akkor a támadások kockázata nagymértékben megnő. A vállalkozásoknak ezért módosítani kell frissítési és javítási rendjüket, adott esetben külső szakértők bevonásával.
2024-ben várható emellett, hogy megnő a nulladik napi, azaz az olyan támadások száma, amelyek az elérhető javítások nélküli sérülékenységeket használják ki. Ez különösen a nemzetállamok által végrehajtott kémkedések és ipari szabotázsok esetében jellemző.
A fizikai háborúk digitális következményei
Az Ukrajna elleni orosz invázió az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb katonai konfliktusa a nyugati világban, és a fizikai támadások mellett jelentős kiberháború is zajlik. Sajnálatos módon a digitális áldozatok közé tartoznak a konfliktusban közvetlenül nem érintett szervezetek is, például olyan nemzetközi vállalatok, amelyek irodái vagy gyárai Ukrajnában vannak. Amíg a konfliktus fennáll, az ilyen jellegű járulékos károk elkerülhetetlenek. Hasonló problémák figyelhetők meg a világ más konfliktusaiban és háborúiban is, és szembesülünk azzal, hogy a „kiberfegyverek” általában nem sokat törődnek a határokkal vagy a nemzetekkel.
