A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – változatlanul erős a kereslet. Ezt elsősorban a kínálat szűkülése okozza: búzából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint idén az átlagosnál egymillió tonnával kevesebb termett, ami hozzávetőleg 25 százalékos terméskiesést jelent. A kukorica esetében ennél is nagyobb, 40 százalékos kiesésre lehet számítani. A piac az „árra vár”, a betakarítás már megkezdődött, az első területeken a megszokottnak mindössze a felét éri el a termésátlag. Az erőteljes kereslet belföldi árfelhajtó hatását hosszabb távon viszont mérsékelheti az állattenyésztésben várható termeléscsökkentés – az ezzel járó kisebb takarmányigény –, továbbá az, hogy az élelmiszerpiacok is kevesebb kukoricát szívnak fel.
Ellátási zavartól nem kell tartani, importból kipótolható a szükséges mennyiség, még ha esetleg rosszabb minőségű is. Jelentős, 600 ezer tonnás, vagyis 35 százalék körüli terméskiesést okozott az aszály a napraforgó esetében is. A kiesett mennyiséget azonban sikerült pótolni behozatalból, az étolajnak pedig jelenleg mind a belföldi, mind az exportpiaca erős. A harmadik negyedévben 32,2 ponttal ez a termékpálya mutatta a legpozitívabb képet az indexben, és egyike volt azon két ágazatnak, amelyen a jelenlegi környezetben is javultak a kilátások, 2,4 pontos erősödést mutatott.
Egyelőre minimális termeléscsökkentés az állati termékpályákon
A legfontosabb állati termékpályákon várhatóan hamarabb jelentkezik majd a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés, a fehérje ugyanis magasabb rendű élelmiszer, amelynek fogyasztása mindig is költségesebb volt. A termeléscsökkentés egyelőre minimális mértékű. A takarmányárak emelkedését a feldolgozók részben beépítik az átvételi és az átadási árakba is, és az értékesítési árak is követik valamennyire az inputárak emelkedését. Az árfolyamhatások az állati termékpályákon is érződnek, az energiaárak azonban jellemzően erősebben érintik az állattartókat, mint a többi ágazatot, így itt még nagyobb szerepük lehet az energiahatékonyság javítását célzó fejlesztéseknek.
