Az ÁSZ elnöke szerint a magyar gazdaság szerkezete, meghatározó külföldi kitettsége miatt a világgazdasági krízis alakulásától függ, hogyan alakul majd a 2009-re elfogadott büdzsé további megvalósíthatósága. Az elfogadott jövő évi büdzsé eleget tesz annak, amit a fiskális kritériumok teljesíthetősége szempontjából elvár az országtól az Európai Unió, illetve a külföldi befektetők csoportja, azonban a hiánycél teljesíthetősége a GDP-t tekintve már napjainkban is a vártnál nagyobb áldozatokkal járt.
Pótköltségvetés nem kell
Kovács Árpád aláhúzta, hogy ha csupán a nominális konvergenciát vesszük alapul, akkor Magyarország közeledett az Európai Unió átlagához, ha viszont a reálgazdaság felzárkózását, azaz a reálkonvergenciát nézzük, az elmúlt években messzebb került az ország az uniós átlagtól. Végső soron a "reálkonvergencia" alapján lehet majd megítélni a csatlakozás előnyeit, azt, hol tart Magyarország az EU átlagához közeledésben - mutatott rá.
Kovács Árpád arra nem számít, hogy 2009-ben a költségvetés kiadási oldalának "elszaladása" miatt finanszírozási nehézségek adódnának, és ezért pótköltségvetésre lenne szükség. A kiadási oldalon lényeges lefaragásokat hajtottak végre, bár az elavult államháztartási szerkezet alapvetően változatlan maradt.
Mentőtervek és korlátozások
Kovács Árpád hangoztatta, hogy "az elfogadott költségvetés a kiadási oldalon lényegében elment addig a pontig, ameddig szervezeti változtatások nélkül, lefaragásokkal, egyes szociális vívmányok szűkítésével el lehetett menni." Lényegesnek tartja, hogy a központi költségvetés az adósságszolgálat nélkül most már következetesen többletet mutat, a hiány markáns csökkentése azonban ezzel együtt a vártnál erőteljesebben fékezte a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a jövőben akkorák lesznek az államháztartás törlesztési kötelezettségei, hogy még évekig tovább növekedhetnek annak dacára, hogy tartósan kiadáskorlátozásokat működtethet a kormányzat - elemezte.
A "kényszer-megtakarítások", a terhek lakosságra áthárítása révén, ha zavarokkal, feszültségekkel is, de biztosíthatóvá vált a finanszírozás. Ez a relatív "kényszeregyensúly" azonban csak akkor állhat fenn 2009 első felénél hosszabb távon, ha nagyjából tarthatók lesznek az államháztartás még a visszalépések ellenére is túlzottan bizakodó bevételi reményei. Nagyjából 2009 áprilisára-májusára derül ki, hogy az elképzeléseket mennyire írja át a valóság - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
A kiadási oldalon a kormányzat által várt 1 százalék körüli gazdasági visszaesésnél nagyobb recessziót, 2,5-3 százalékos szintig még technikailag lehet kezelni, még megoldható a finanszírozás, bár ez jelentős gondokat okozna például az önkormányzatok finanszírozásában. (Ma is több, mint 500 helyhatóság van rászorulva a központi segítségre.) A költségvetés pozícióit a gazdaság teljesítménye határozza meg, ennek tükrében Kovács Árpád jelentős kockázatok lát arra az esetre, ha egy pesszimista forgatókönyv következne be, és a vártnál nagyobb, 3-4 százalékos gazdasági visszaesés lenne 2009-ben Magyarországon. A következmények átírnák az államháztartás közvetlen finanszírozásának lehetőségeit is.
Építőipar és kkv-szektor
Kovács Árpád, bár jelezte, hogy nem lehet feladata a monetáris politikáról véleményt alkotni, annyit megjegyzett: a mostani magyarországi kamatszint jelentős terheket rak nemcsak a gazdaságra, hanem az igen jelentős adósságállomány finanszírozása miatt a központi büdzsére is. Az ÁSZ elnöke úgy ítélte meg: nagy szükség van az úgynevezett "mentőprogramok" beindítására a gazdaság és a társadalom összes területén, a feketegazdaság hatékony visszaszorítására, különböző gazdaságot erősítő intézkedésekre. Kiemelte: ha minden marad a mostani szerkezetben, akkor a gazdasági szervezetek kintlévőségei nőnek, az APEH eddig is behajthatatlan követelései bővülnek, nőni fog a szürke- és feketegazdaság terjedelme, és ezzel párhuzamosan a korrupció is emelkedik.
Az ÁSZ elnöke hangoztatta: fontos lenne, hogy 2009 január-februárjában látni lehessen azokat az intézkedéseket, amelyek ösztönzően hatnak az építőipar működésére, a kis- és középvállalkozások tevékenységére. A jövő év májusától pedig, akkor is, ha a vártnál nagyobb gondok lesznek a gazdaságban, nem egy esetleges pótköltségvetés megalkotása, hanem a 2010-es büdzsére felkészülés jelenti majd az igazi nagy kihívást. Rámutatott: a GDP óriási aránya koncentrálódik ma a költségvetésben, ezért élnek és erősödnek fel azok az igények, hogy mindenért "az állam tehető felelőssé", pedig lehetőségei korlátozottak.
A központi büdzsé szerkezetét minél előbb érdemben át kell alakítani, a valós megtakarítások nem azonosak a végrehajtott finanszírozás-kurtítási lehetőségekkel, ezek "megoldásai" gyakorlatilag kifulladtak. "Amikor 2009 tavaszán elkezdődik majd a 2010-es költségvetés körvonalainak meghatározása, minden bizonnyal egy új szerkezetű, új metódusú központi büdzsében kell gondolkodni" - mondta végezetül Kovács Árpád.
