A kedvezőtlen 2008. évi hozamok után a tavalyi év kiemelkedő befektetési eredményt hozott a nyugdíjpénztáraknak. A szektor elmúlt 10 évi átlagos reálhozama is pozitívvá vált. A tisztán tb-nyugdíjrendszerbe közel 74 ezer állampolgár lépett vissza tavaly a magánnyugdíjpénztárakból. A PSZÁF internetes hozamráta számító, összehasonlító programot jelentetett meg honlapján, s új módszertani útmutatót adott ki a pénztárváltásról. Utóbbiban figyelmeztet: a gyakori átlépés a pénztárak közt díjkötelezettséggel és a hozamgarancia elvesztésével jár.

Tavaly év végén 67 741 építőipari cég működött az országban, 938-cal több, mint egy évvel korábban - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A csekély emelkedés mögött 25 százalékkal visszaeső cégalapítási kedv, 22 százalékkal emelkedő felszámolási hullám és az egy évvel korábbinál 63 százalékkal több végelszámolás húzódik meg. Az építőiparban feltehetőleg minden más ágazatnál gyorsabban nőtt a végelszámolások száma.

Szerte a világon a 2009. márciusi mélypontok után meredeken fölfelé ívelő pályát futottak be az értéktőzsdék, a biztatónak vélt gazdasági eredmények ösztönözte "fellendülési spekulációban". A magyar részvénypiac 2010. évi kilátásait illetően nem túl optimisták az elemzők, nagy ingadozásokra számítanak, és a jelenlegi árfolyamszintekről nem várnak számottevő emelkedést.

A struktúra változatlan, miként a terhek is. Nincs érdemi változás az adózásban 2009-ben sem, csak kisebb módosulások, igaz, szép számban. Ez a változatlanság nem érhette meglepetésként a gazdasági élet szereplőit. Nem csak azért, mert a pénzügyi-gazdaság válság árnyékában pillanatnyilag valóban nem lehet komoly változásokat végrehajtani. Sokkal inkább azért, mert a krízist megelőzően sem készültek valódi változást hozó kormányzati tervek - más területen sem. Talán a mostani válsághelyzet kikényszeríti ezt, mert csakis így van esély arra, hogy a gazdaság a visszaesést, stagnálást követően valóban növekedésnek induljon. Egyelőre ez csak remény. Most be kell érnünk azzal, hogy az ez évi adóváltozások talán kevesebb kellemetlenséget rejtegetnek, mint azt a korábbi években megszoktuk.

A kormányfő a vasárnap esti kibővített kormánykonzultáció után hétfőn még a szociális, pénzügy- és gazdasági miniszterrel külön is egyeztet a válság kezeléséről. Gyurcsány a jövő hét végére vár javaslatokat arról, hogyan lehet serkenteni a munkavégzést, a beruházást, és hogyan lehet óvni a munkahelyeket. A szociális minszter szerint társadalmilag elfogadható hogy a legmagasabb jövedelműek ne kapjanak családi pótlékot. Ezt az elképzelést Kóka János is támogatni tudná.

A munkáltatói terhek csökkentésének szükségességében egyetértenek az adószakértők, de a fogyasztási típusú adók emelésében már nem, mivel van aki szerint az áfa-emelés jó időre ellehetetlenítené az euró bevezetését Magyarországon.

Veres János pénzügyminiszter szerint a tavalyi államháztartás eredményszemléletű hiánya a hazai össztermék 3,3 százalékát teszi ki, plusz/mínusz 0,2 százalékpontos eltéréssel.

Az előttünk álló esztendő sikere azon múlik, hogy lesz-e változás - jelentette ki Orbán Viktor az MTI-nek adott interjújában, amelyben azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz - szövetségben a KDNP-vel - készen áll arra, hogy a sikeres európai módszerek alkalmazásával kivezesse Magyarországot a válságból. A tavalyi év utolsó napján, néhány órával az új esztendő beköszönte előtt adott interjúban Orbán Viktor nyomatékkal szólt az európai parlamenti választások jelentőségéről. Ha a választáson sokan vesznek részt, és a változás mellett szavaznak, akkor annak "meglesznek a következményei" - vélte a Fidesz elnöke. Szerinte 2009 olyan év lesz, amilyenné a magyarok teszik azt a maguk számára.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint ma csak korlátozottan láthatóak előre a jövő évi gazdasági és költségvetési folyamatok, a költségvetés finanszírozhatósága a jelenlegi szerkezetben akkor tartható 2009 egészében, ha a gazdasági teljesítmény az év első hónapjaiban, s vele a bevételek nem lesznek lényegesen rosszabbak a tervezéskor figyelembevett keretszámoknál.

A közjegyzők előzetes bizonyítást végezhetnek 2009. január elsejétől, és ekkortól változik az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítása is; az erről szóló törvényt még 2008. júniusában fogadta el a parlament.

A már euróval fizető két éltanuló, Szlovákia és Szlovénia, valamint két balti ország, Észtország és Litvánia állnak a a kelet-európai (politikai) kockázati lista élén. Magyarország, amelynek politikai kockázatait a gazdasági válság paradox módon csökkentette, a 2008 tavaszi 12-13. helyéről a 6-8. helyre lépett előre. - írja év eleji elemzésében a Vision Consulting.

Jórészt a kelet-európai gazdaságokban zajló idei fejleményeken múlik, hogy az európai gazdaság egészében milyen mély és milyen hosszú lesz a recesszió - áll londoni elemzők újévi előrejelzésében, amely szerint nemcsak a nyugati recesszió hat Kelet-Európára, de a keleti visszaesés is érezhetően tovább rontja a nyugati kilátásokat. Magyarország 1 és 3 százalék között eshet vissza jövőre.

A lapok kedvenc műfaja az év végi körkérdés, hangvétele általában könnyed, igazodva a közelgő ünnepek és szilveszter hangulatához. Most, 2008 végén egy gazdasági lapban nehéz lenne ehhez igazodni. De maga a kérdés föltehető: vajon mit hoz a jövő? A Piac & Profitban miként az elmúlt években és idén is számos neves szakember szólalt meg, elemezve a magyar társadalom és gazdaság helyzetét. Közülük év végi kérdésünkre Békesi László, Czirják Sándor, Inotai András, Róna Péter és Vértes András válaszolt.

A kőolaj ára várhatóan már nem megy sokkal lejjebb, míg 2011-ben a hordónkénti átlagár már 80 dollár lesz annak a hatására, hogy a jövő év végén élénkülni kezd a globális gazdaság.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrisebb adatai alapján az elemzők úgy vélik, hogy a magyar gazdaság feltételezhetően 2008. harmadik negyedévében produkált utoljára növekedést a következő egy év várakozásai alapján, a külkereskedelmi termékforgalom adatai pedig a vártnál is rosszabbul alakultak az elmúlt időszakban.

A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak. A globális pénzügyi válság reálgazdasági hatásai Európához képest körülbelül fél év időeltolódással gyűrűztek be Magyarországra és így igazán csak az idei év utolsó negyedévétől szembesülhet velük a lakosság.

Várhatóan 0,4 százalékkal esik vissza a GDP 2009-ben az euró-övezetben, az infláció pedig 1,5 százalékra csökken - állapítja meg a nemzetközi Erste Csoport elemzése. Az Egyesült Államok lomha gazdasági növekedéssel terhes év elé néz, a kelet-közép-európai gazdasági növekedés átlaga viszont magasabb lesz, mint az eurózónáé. A kötvénypiac (kiváltképp az államkötvények) profitálhatnak a válságból, a pénzintézet elemzőinek várakozása szerint 2009 derekán megjön a befektetők étvágya a kockázatosabb befektetési kategóriák (például a vállalati kötvények) iránt.

Kevés változtatás, sok fehérítést ösztönző elemmel - így összegezte a jövő évi régi-új adócsomagot a csütörtöki sajtóbeszélgetésen Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa.

A személyi jövedelemadó törvénybe bekerül a kiküldetési rendelvény, a bevallást pedig az adózó mellett elkészítheti a munkaadó és az adóhatóság is - egyebek mellett ezt tartalmazza a parlament előtt lévő, az adó- és járuléktörvényeket módosító törvénycsomag.

A globális pénzügyi válság nehezén már túlvagyunk - mondta pénteken Madridban Joaquín Almunia. Az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szerint az európai kormányok összehangolt pénzügyi mentőakciói hatásosnak bizonyultak a piacok megnyugtatásra.

Ha az Országgyűlés elfogadja a költségvetési plafontörvényről szóló liberális javaslatot, akkor az SZDSZ kész újragondolni viszonyát a költségvetéshez - mondta a Zoomnak adott interjújában az SZDSZ elnöke.

A Pénzügyminisztérium által benyújtott 2009-es adótörvény-változásokról szóló jogszabálytervezet módosításainak egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, és ezáltal a központi költségvetés bevételeinek növelése. A javaslat értelmében ezzel párhuzamosan jelentősen módosul a társasági adóra, a személyi jövedelemadóra és a járulékokra vonatkozó szabályozás, illetve az uniós kötelezettségnek megfelelően a szénre is kiterjesztik az energiaadót. A változásokat Veszprémi István, a Deloitte Adótanácsadási üzletágának partnere foglalta össze.

A Pénzügyminisztérium a pénzpiaci válság miatt új makropályát készít a költségvetési tervezethez, amelyben a GDP 2009. évi, 3 százalékos növekedési prognózisát és a 4,3 százalékos inflációs prognózist is újraszámolja - mondta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) plenáris ülésén.