Az adójogszabályok módosítását tartalmazó törvénycsomagot - amelyet a gyorsan és kedvezőtlenül változó gazdasági környezet miatt a kormányzat visszavont, majd átdolgozva ismét a parlament elé terjesztett - múlt év december 1-jén fogadta el az országgyűlés 198 igen és 181 nem szavazattal. A korábban megfogalmazott szándékok - óvatos adóteher-csökkentés, az adminisztrációs költségek jelentős mérséklése, a gazdaság kifehérítése - ha nem is tűntek el teljesen az átdolgozott változatból, de markánsan nem jelennek meg az adó- és járuléktörvényeket érintő 2008. évi LXXXI. törvényben. A december 10-én kihirdetett, több száz módosítást tartalmazó törvénycsomag teljes körű áttekintése ezeken a hasábokon természetesen nem megoldható, de megkíséreltük az üzleti szféra szereplőit, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat leginkább érintő változásokat számba venni.
Készpénzes gondok
Az egyik leginkább érzékelhető változás, hogy a számviteli (2000. évi C.) törvény módosításával 2009. január elsejétől szigorúbb keretek között zajlik a cégek készpénzkezelése. A házipénztár eddig saját céges szabályzatban meghatározható napi záró állományát ezentúl törvény korlátozza: eszerint a havi átlagos mérték nem lehet több, mint az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez az összeg kevesebb, mint 500 ezer forint, akkor a korlát eddig kitolódik.
A törvényi szinten maximalizált záró készpénzállomány a nagy készpénzforgalommal dolgozó kis cégek számára túl kevés, állítja Mike Éva, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója. Például egy étterem vagy színház esetében - ahol a banki záróra után realizálódik a bevétel döntő többsége - megoldást kell találni erre. Ilyen lehet az, ha elszámolási előlegként az arra jogosult magánszemély pénztárzáráskor kiveszi a bent lévő összeget, amelyet azután befizet a bankszámlára. Ezt az állandó adminisztrációt igénylő lépést rögzíteni kell a pénztárkezelési szabályzatban is. A Saldo szakembere szerint érdemes részletesen szabályozni a készpénz útját a cégen belül, hogy egy esetleges APEH-ellenőrzéskor ne legyen gond. Figyelni kell arra is, hogy egy-egy nagyobb összeg - amely megjelenhet például a vállalkozás gazdálkodásához képest magasabb értékű eszközeladás után - ne maradjon sokáig a pénztárban, mert a havi rendszerességgel vezetett kimutatásban napi átlagos értéknek kell szerepelnie.
Az új szabályozás nem ismer kivételeket, pedig vannak jól körülhatárolható vállalkozáscsoportok, amelyek nehezen tudják betartani az új szabályt, ez Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete fővárosi szervezete elnökének az aggálya, aki szerint hiányoznak az ágazati szabályok, s a vállalkozásoknak sincs kérelmezési lehetőségük, melynek során jeleznék, miként tudnak eljárni. Szerinte kérdés az is, hogyan kell értelmezni az úton lévő pénzt, illetve a pénztárak közötti átvezetés lehetőségét.
Egy biztos, január elsejétől a cégeknek nagyon oda kell figyelniük a készpénzkezelésre. Jó tudni azt is, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztás esetén - ezek sorát most már a házipénztári limit be nem tartása is gyarapítja - az adóhatóság ugyan változatlanul 500 ezer forintig bírságolhatja meg a hibázót, ám ha a feltárt hiányosságot a megadott határidőig nem rendezik, akkor az először kirótt büntetés duplája is kiszabható.
Cégautóadó: változó filozófia
Ugyancsak jelentős változás, hogy ez év február 1-jétől a cégautó adózása kikerül a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alól, és átalakul vagyoni típusú adóvá, amit a gépjárműadóról szóló (1991. évi LXXXII.) törvény szabályoz. A törvényhozók véleménye szerint ugyanis a cégek alkalmazottainak autóhasználata nem juttatás, ezért az autót mint tulajdont veszik számításba az adózási kötelezettség megállapításakor. E változásban a "többen fizessenek kevesebbet" elv érvényesül, ami követhető irányba mutat. Cégautóadót - amelynek alanya a tulajdonos, a lízingbe vevő vagy a használó - az fizet, aki költséget számol el gépkocsi után. (Többek között azért, mert egy céges autó nagyságrendekkel több kilométert tesz meg egy évben, mint egy magántulajdonban lévő, így a közutak elhasználódásában is nagyobb szerepe van.) A változás csökkenti a cégek adminisztrációs terheit: februártól nem kell útnyilvántartást vezetni. Viszont az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozó társas vállalkozásnak is meg kell fizetnie a cégautóadót, szemben a költséget el nem számoló egyéni vállalkozó eva-alannyal.
Teljes cikk a Piac és Profit januári-februári számában.
