A GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke, Vértes András szerint mindenki tudta, hogy a világban és Amerikában pénzpiaci buborék van, de azt senki nem tudta, hogy ez mikor okoz gondot. Sokan azt remélték, hogy majd lassan jön ki a levegő a lufiból, de szétdurrant. Aztán azt reméltük, hogy ez nem vezet pénzügypánikhoz, de nem ez történt. A pénzügyválság után pénzügypánik jött, majd bizalmi és likviditási válság.

- A klasszikus pénzügyi válság és a likviditási válság is lecsengőben van, a pánik kiváltotta őrült bizalmatlanság oldódott - állapítja meg Békesi László volt pénzügyminiszter. - A hihetetlen nagy mértékű és gyors állami és jegybanki beavatkozások eredményesek voltak, a pénzügyi krízis legveszélyesebb következménye, az általános hitelkiszáradás oldódik, megindult a hitelezés, a kamatok csökkennek. Lassú - bár volatilis - emelkedés figyelhető meg az értékpapírpiacokon. Mindez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek még csontvázak a banki szekrényekben, de azt egyetlen ország sem engedi meg, hogy a Lehman Brothers-szindróma megismétlődjék. A válság kialakulásában közrejátszottak a nagyon alacsony kamatok és az állam túlköltekezése. Most a válság kezelésére ugyanaz szolgál: megint lementek a kamatok, és nőnek az infrastrukturális beruházások. Lehet, hogy ezzel egy újabb lufit hoznak létre.

Hiányzó bátorság

Békesi László szerint a pénzügyi válság gyorsabban lecsengett a vártnál, viszont minden előzetes kalkulációnál rosszabb a hatása a reálgazdaságra: a racionális és gyors központi cselekvés ellenére a recesszió mélyebb, az USA és a fejlett piacok visszaesésének tovagyűrűző hatása pedig erősebb lesz a korábban vártnál.

- Csak a lefutás gyorsasága kérdéses - mondja a volt pénzügyminiszter. - A pénzügyi válság hatására a fejlett országokban nőnek a megtakarítások, kevesebbet vásárolnak, az áruhitelezés leállt vagy nagyon drága. A recesszió első vonalában érintett ágazatok, mint az építőipar, az autógyártás, a pénzügyi szektor vagy a logisztika, egyértelműen reagálnak: a gépi kapacitásaikat megtartják, de csökkentik a termelést, vagyis az élőmunkát leépítik. Nő a munkanélküliség, csökken a jövedelem, a fogyasztás, a beruházás. A reálgazdasági válság görbéje nem V alakú, hanem U alakú lesz, és az U alja elég széles.

- Hatalmas verseny fog kialakulni a világpiacon, s csak remélni lehet, hogy Európa nem marad alul - mondja Inotai András, a Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója. - Az európai országok egy részében alkalmazott autóipari mentőöv nem a jövőbe visz, hanem konzervál. A foglalkoztatási gondokat ugyan enyhíti, de alapjában véve nem a 21. századi versenyképesség megteremtését szolgálja.

A világgazdasági kutató igazgatója szerint pedig lehetne ilyen élénkítőcsomagot is kidolgozni, ám ehhez bátorság kellene:

- Az uniónak és a tagállamoknak is komoly strukturális változtatásokat kell végrehajtaniuk. Ahhoz, hogy ezt a radikális reformot költségvetési bukás nélkül meg lehessen csinálni, vissza kell fogni a szociális és jóléti kiadásokat. Ez nem csak magyar kérdés. De nem mernek hozzányúlni. A jövő év második felére várható, hogy a válság talajt fog, ám ha nincsenek átfogó reformok, akkor nem fellendülés, még ha lassú is, hanem hosszú stagnálás következik, s még inkább előtérbe kerülnek a reformkényszerek. Ezeket a reformokat most, a válságsokk hatására jobban meg lehetne valósítani, mint a recessziót követően. El kell jutni oda, hogy a társadalom felismerje: ezek az intézkedések szükségesek. Erre fel kell készíteni a társadalmat, nem csak riogatni.

Válság speciális helyzetben

Fel kell készülni a válságra, és felkészülni mindig a legrosszabbra kell, állítja Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója.

- Amerikában és Európában is jelentős visszaesés jön, s Magyarország sérülékeny és sebezhető lesz továbbra is, ha nem következnek a világgazdaságban változások - mondja az MNB volt alelnöke, és hozzáfűzi: - A belső mozgástér nagyon kicsi, minden attól függ, hogy hogyan alakul az árfolyam, mit csinál a tőzsde, és mi lesz a hazai, külföldi tulajdonban lévő bankokkal. Átcsoportosítások kellenek bizonyos szegmensek irányába. A visszaesés nem úszható meg, a cél a veszteségek minimalizálása. Újra kell gondolni az állam és a piac viszonyát, szabályozásra, korlátozásokra van szükség.

- Magyarország speciális helyzetben van - hívja fel a figyelmet Békesi László. - Nagy a kitettsége a pénzügyi válságnak, elsősorban amiatt, hogy a lakosság és a cégek is devizában adósodtak el, s a jelenlegi helyzetében nem tud anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni, mert hiányt kell csökkentenie, és a devizahiteleket sem növelheti. Nincs mód fiskális élénkítésre, a keresletélénkítés sem lehetséges, forrás sincs. Mindezek miatt az IMF-konstrukció megmenti az országot a pénzügyi válságtól, a valutakrízistől, de a recessziótól nem tudja. Jó, hogy a kormány likviditást próbál teremteni, de ez nem elég. A forrásszűkét a vállalatok jobban megsínylik: csökken a külkereskedelmi megrendelések állománya, a hazai piac drámaian szűkül, a magas alapkamat lehetetlenné teszi a hitelezést. Mindezek miatt nálunk nem csak a világmértékben várható hosszú pangás lesz a jellemző. A GDP csökkenése és a munkanélküliség mértéke nagyobb lesz a tervezettnél.

Folytatás a Piac és Profit Magazin évvégi összeállításában.