Szerte a világon a 2009. márciusi mélypontok után meredeken fölfelé ívelő pályát futottak be az értéktőzsdék, a biztatónak vélt gazdasági eredmények ösztönözte "fellendülési spekulációban". A magyar részvénypiac 2010. évi kilátásait illetően nem túl optimisták az elemzők, nagy ingadozásokra számítanak, és a jelenlegi árfolyamszintekről nem várnak számottevő emelkedést.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Négy új részvény bevezetése és több mint tíz év után először nyilvános tőkeemelés is volt 2009-ben a Budapesti Értéktőzsdén, emellett szembetűnően megnőtt a hazai magánbefektetők tőzsdei aktivitása. Mindezek alapján Mohai György, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a hazai piac évének tartja 2009-et.
Új papírok
2009-ben négy új cég jelent meg a Budapesti Értéktőzsdén összesen több mint 10 milliárd forint kapitalizációval (KEG Nyrt., Kulcs-soft Nyrt., Finext Nyrt. és NordTelekom Nyrt.). Mindegyik úgynevezett technikai bevezetéssel jött a tőzsdére, ennek lényege, hogy a bevezetésnek nem kell feltétlenül nyilvános kibocsátással párosulnia. Ennek ellenére valamennyi új részvény viszonylag magas forgalmat és forgási sebességet ért el.
A budapesti tőzsdeindex egy éve - forrás: BÉT
A bevezetések mellett egy 2007 óta tőzsdén lévő cég, a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Nyrt. nyilvános részvénykibocsátással - amelynek során a befektetők túljegyezték a felkínált részvényeket - 1,1 milliárd forint összértékű tőkét vont be. Mohai György " korszakos jelentőségűnek" nevezte azt, hogy hazai befektetési alapok is belevásároltak ebbe a cégbe, jelezve, hogy az intézményi befektetőknek is érdemes tőkét fektetni egy közepes méretű hazai cégbe.
A nemzetközi helyzet
A londoni értéktőzsde irányadó mutatója több mint 22 százalékkal, a frankfurtié 23 százalékkal, a párizsié több mint 22 százalékkal magasabban fejezte be 2009-et, mint 2008-at, igaz, még nem hozták be a 2008-as, 40 százalék körüli veszteségeiket. Jól teljesítettek a kisebb értéktőzsdék is: a zürichi 18, a brüsszeli 32, az amszterdami 36, az athéni 23, a dublini 27, a prágai 30, a bécsi 43 százalékos többlettel végezte 2009-et. A New York-i piacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 20, a Nasdaq mutatója 45, az S&P 500-as is 25 százalékkal jobb volt az elmúlt év végén, mint egy évvel azelőtt. A Nasdaq ledolgozta a 2008-as visszaesést.
Még szebben teljesítettek általában a felzárkózó piacok. A moszkvai értéktőzsde fő mutatója 129, a sanghajié 80, az indiai mumbaié 81, az isztambulié 97 százalékkal javult az óévben.
Az elemzők óvatosságot ajánlanak a most kezdődő, 2010-es évre. Minden előrejelzést elbizonytalanít az a kérdés, vajon miként tudnak a gazdaságok megválni a kormányzati lélegeztető géptől, és ismét önjáróvá válni. A 2010-es évet várhatóan újra emelkedő alapkamatok, a hatalmasra duzzadt deficitek miatt szükségképpen csökkenő közkiadások és emelkedő adók jellemzik majd a világ legtöbb országában. "A 2009-es tőzsdei nyereségek nem fognak megismétlődni", mondták a londoni Williams de Broe alapkezelőnél a Reutersnek.
A tőzsde vezérigazgatója szerint példamutató a piac és a jövőbeli kibocsátók számára is, hogy nemcsak a nagy cégek tudnak a piacon eredményesen tőkét emelni, és részvényeket értékesíteni, hanem a kisebb cégek számára is járható ez az út.
A CIG Pannónia Életbiztosító Zrt. már bejelentette 2010-es tőzsdére lépési szándékát, és ez a bevezetés alaptőke-emeléssel is párosul majd. A vezérigazgató jelezte, több olyan cégről is tud, amelyeknél a tőzsdei bevezetés az előkészítés stádiumában van, de ezeket nem kívánta megnevezni, és azt sem árulta el, hogy hány cég bevezetése várható a közeljövőben.
Bankkölcsön helyett
Mohai véleménye szerint abban, hogy a vállalatok felfedezték a tőzsdén keresztüli tőkebevonás lehetőségét részben szerepet játszott a piaci körülmények megváltozása, mivel a bankkölcsönök az utóbbi időszakban, éppen a válság hatására nehezebben megszerezhetővé, költségesebbé váltak. A másik ok, hogy a cégek felismerték, tőzsdén jelen lenni a saját üzleti tevékenységük szempontjából is előnyös. Az üzleti bizalmat ugyanis nagymértékben fokozza az, ha egy cég transzparensen működik, és a tőzsdei szabályoknak megfelelően rendszeresen információkat hoz nyilvánosságra a vállalat működéséről, márpedig éppen az üzleti bizalom az, ami a pénzügyi válság közepette a vállalatok egyik legnagyobb kincse lehet.
A befektetői oldalon is pozitív fejlemények zajlottak: a hazai magánbefektetői kör aktivitása jelentősen megélénkült. Az érdeklődés megnövekedése 2008 negyedik negyedévére és 2009 első negyedévére esett, tehát arra az időszakra, amikor a részvényárfolyamok, főként a nagy papírok esetében olyan szintre estek, ahol már a hazai magánbefektetők számára is vonzóvá váltak. 2009 első hónapjaiban a hazai magánbefektetők a tőzsdei forgalom több mint 40 százalékát adták, ami az előző évi 25 százalékhoz képest jelentős növekedés. A hazai aktív magánbefektetői réteg növekedésére szemléletes adat, hogy a valós idejű tőzsdei kereskedési adatokat megvásárló magánszemélyek száma a 2008 eleji 2 ezer főről mára 14 ezerre nőtt.
A vezérigazgató szerint különösen kedvező jelenség az, hogy a nagy számban megjelent új magánbefektetők a piacon maradtak. Hozzátette: ebben nagy szerepe volt az egész magyar tőkepiac összefogásának. A legtöbb hazai brókercég ugyanis - megérezve a piaci lehetőséget - még intenzívebben kezdett el foglalkozni ezzel a befektetői réteggel, és a szokásos befektetési tanácsadáson és információnyújtáson túl képzéssel is segítették az ügyfeleiket. Ebben a BÉT is aktív szerepet vállalt, egyrészt folytatta a saját szervezésű ingyenes tőzsdei tanfolyamait, másrészt a brókercégek megkeresésére úgynevezett bilaterális előadásokat tartottak a tőzsde szakemberei. A BÉT több mint ötven tanfolyamot tartott 2009-ben, amelyeken közel háromezer jelenlegi és potenciális befektető vett részt.
Szabályozott folyamatok
Mohai György szerint a tőkepiacok szempontjából a pénzügyi válság tanulsága, hogy a transzparencia a tőkepiacok legfontosabb eleme. A tőzsdék szabályozottsága, átláthatósága, a képzett szakemberek a befektetők nagyon nagy részét a tőzsde felé irányítja, amellyel szemben nem rendült meg a befektetők bizalma. A vezérigazgató emlékeztetett, hogy éppen a válság kitörése előtt alakult meg egy sor alternatív kereskedési platform (MTF) Európában, amelyeken lényegesen olcsóbban lehet ugyan a tranzakciókat végrehajtani, mint a hagyományos tőzsdéken, de a válság itt mégis sokkal erősebben éreztette hatását, mint a szabályozott piacokon. Nem meglepő az sem, hogy az egyik legnagyobb ilyen MTF-piac a Londoni Értéktőzsde tulajdonába kerül.
2010 nehéz év lesz
Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a piacok jelenleg túlságosan pozitív forgatókönyvet áraznak, ezzel szemben inkább negatív meglepetések jöhetnek. Kockázatot lát például az európai országok államadósságának gyors növekedésében, ami a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, valamint abban, hogy a gazdasági növekedés a vártnál lassúbb ütemben indulhat meg. Mindez a részvénypiacokon is negatív korrekciót válthat ki, de durva árfolyamesésre a szakember már nem számít. Móró Tamás szerint Magyarország világviszonylatban is "elképesztően szigorú" válságkezelő csomagot léptetett életbe, ezáltal sikerült helyreállítani a befektetői bizalmat, ami elsősorban az állampapírok csökkenő hozamán követhető nyomon.
A gazdasági növekedési kilátásokat tekintve viszont Magyarországon nagyon rossz a helyzet - tette hozzá. A magyar részvények árazását ugyanakkor alapvetően a globális tényezők határozzák meg, a részvénypiac szempontjából nem annyira a hazai, mint inkább a régiós gazdasági növekedés számít. A vezető tőzsdei társaságok szinte kivétel nélkül rendelkeznek külföldi kitettséggel - mondta az elemző. Megjegyezte: függetlenül attól, hogy Magyarországon jelenleg hogyan alakul a GDP, a magyar részvények a világ legjobban teljesítő papírjai közé tartoztak a márciusi mélypont óta. A mostani szintről azonban Móró Tamás egyelőre nem vár emelkedést, a Concorde célárai inkább oldalazást vagy csökkenést vetítenek előre a jövő évben. A vállalati profitok valószínűleg javulni fognak, de ezek már "beárazódtak" a papírok árfolyamába.
Háda Bálint, a QUAESTOR csoport pénzügyi elemzője úgy vélte, tavasszal eldőlhet, hogy merre halad tovább a világgazdaság és a részvénypiac, megkezdődik-e az organikus gazdasági fellendülés, vagy pedig a gazdasági válság újabb szakasza kezdődik. A szakértő elmondta: a jelenlegi tendenciák alapján fordulat következhet be a nemzetközi piacokon, mivel 2009 végén jelentősen erősödni kezdett a dollár, a részvénypiacok azonban még nem reagáltak gyengüléssel erre, az EUR/USD páros március óta tartó emelkedő trendje is megszakadt.
A dollár erősödésének tekintetében nem egyértelmű az elemző szerint, hogy csak túlárazták a befektetési eszközöket a piacok, vagy pedig annyira rendbe jött minden a válság után, hogy már megéri az Egyesült Államok gazdaságába fektetni. Az amerikai állampapírpiacon bekövetkezett hozamemelkedés csak részben igazolja az optimista kilátásokat. Háda Bálint kiemelte: a nemzetközi részvénypiacok trendjét 2010-ben az határozhatja meg, hogy lesz-e olyan gazdasági növekedés, amely lendületbe hozza a tőzsdét, anélkül, hogy folyamatosan pénzt kellene pumpálni a gazdaságokba. Egyelőre egyáltalán nem látszik, hogy a tőzsdeindexek főleg a gazdaságok teljesítménye miatt nőnének - tette hozzá.
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a 2010-es év még akár "óriási káoszt" is hozhat a piacon. A "bankóprés" egy ideig támogatja a tőzsdéket és a pénzpiacokat, de nem lehet tartós megoldás - mondta az elemző az MTI-nek, arra utalva, hogy a március óta tapasztalható fellendülés elsősorban a jegybankok likviditásnövelő intézkedéseinek, a kamatcsökkentéseknek és az eszközvásárlásoknak köszönhető, amelyekkel növelték a pénzkínálatot. Az emelkedő piac pedig elkezdte beszippantani a még meglévő megtakarításokat főleg Ázsiában és Latin-Amerikában. Ezek együttes hatása drasztikus keresletet támasztott minden eszköz piacán, a részvénytől az olajig.
A befektetők egy része veszélyes játékba fogott: dollár hitelekből finanszírozták az eszközvásárlásaikat, miközben a reálgazdaságban még nem látszott a fellendülés. Bizonyos szegmensekben fel lehetett ugyan fedezni a stabilizálódás jeleit - például az amerikai ingatlanpiacon vagy az autóiparban -, de ez főként a stabilizálást célzó intézkedések hatása, amelyet a pénz- és tőkepiacok túlreagáltak - vélekedett az elemző. Sarkadi Szabó Kornél szerint "piramisjáték" indult a részvénypiacokon, egyre több beszálló, egyre magasabb árakon vásárol. Azzal azonban, hogy mindenki beszáll a részvénypiacra, nem mentjük meg a reálgazdaságot. Előbb-utóbb bekövetkezik a trendforduló és jön a kijózanodás - figyelmeztetett.
