Meglepő következtetése a kutatásnak, hogy az exportáló vállalatoknak kisebb az étvágyuk az új piacok iránt, inkább a meglévők konszolidációját részesítik előnyben. 63 százalék tervez további beruházást azokban az országokban, ahol már jelen vannak, míg 47 százalékuk új országokban tervez befektetést. Ami az export célpiacokat illeti, a vállalatok több mint 55 százaléka nagyobb piaci részesedés megszerzését tervezi azokban az országokban, ahol már jelen van, míg 52 százalék kíván új országokat megcélozni.
A lassuló export forgalomra vonatkozó várakozások összhangban vannak az Allianz Trade globális kereskedelemre vonatkozó előrejelzésével, amely volumenben 0,7 százalék növekedést, értékben viszont 0,1 százalék csökkenést prognosztizál 2023-ban, amely jelentős visszaesés az előző évi 3,8 százalék és 9,7 százalék növekmény után. A globális árukereskedelemben tavaly október óta mért recesszió tehát visszafogta a vállalatok optimizmusát és a kilátások továbbra is borúsak a jövőre nézve.
A globális lassulás fő okai között említik az Allianz Trade szakértői a bizonyos ciklikus ágazatokban (például elektronika/háztartási elektronika, gépgyártás) tapasztalt alacsonyabb termelést és kereskedelmi forgalmat, illetve az ázsiai és csendes óceáni térségből érkező áruforgalom csökkenését – összehangban ezen térségek gazdasági termelési trendjeivel -, valamint a fejlett gazdaságok (Egyesült Államok és Németország) recessziós várakozásainak hatásait.
Mindent egybevetve 2023-ban a globális exportnövekedés várhatóan eléri az 1500 milliárd USD-t, amely a legalacsonyabb érték 2018 óta, a 2020-as recessziót leszámítva. Míg 2022-ben az ázsiai régió szenvedte el a legnagyobb exportpiac veszteségeket, addig 2023-ban, sőt még 2024-ben is az összes régió közül Nyugat-Európában várható a legnagyobb arányú exportvesztés.
