A bérbeadási platform szerint 2025-ben lassú kínálatbővülés várható az albérletpiacon, amelyet leginkább az állampapírokból az ingatlanpiacra áramló kisbefektetői pénzek fűtenek majd. A bérlők fizetőképességének javulása eközben erősen kérdéses – a választási évhez közeledve esetleg kormányzati program jöhet a segítségükre.
A 2023-as szárnyalás után beragadni látszanak az átlagos albérletárak Budapesten, miután 2024 utolsó negyedévében egyre nehezebbé vált, és több időbe került ingatlant kiadni a 250 ezer forintos lélektani határ felett. Igazodva a trendhez, decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 249 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat – állapítja meg legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo. Ugyanebben az időszakban a bérlők fizetési hajlandósága tovább csökkent, az év utolsó hónapjában már csak átlagosan 215 ezer forintért kerestek bérleményt, és ezzel 16 százalékosra nyílt az árolló a kínálati és keresleti oldal között. A lakást keresők és kiadók elképzelései közötti különbségek 2024 közepétől váltak egyre markánsabbá, és a decemberi 16 százalékos eltérés mértékét jól mutatja, hogy ilyen differencia legutóbb 2020 végén, a Covid második hullámában volt tapasztalható.
A teljes 2024-es évet tekintve összességében mérsékelten emelkedtek a bérleti díjak, a drágulás 4,2 százalék volt, ami alig haladta meg az infláció mértékét. Ugyanakkor hiába esett vissza az infláció, a budapesti lakhatási válság így is tovább mélyült. Amíg a KSH által számolt elméleti fogyasztói kosárban 1,4 százalékos súllyal szerepel a lakbér, addig a való életben szintén a KSH által számolt 439 ezer forintos nettó átlagfizetéssel rendelkező bérlő a jövedelmének az 57 százalékát fizeti ki egy átlagos albérlet havi díjára – hívja fel a különbségre a figyelmet a Rentingo. Ezért a 2023-ban történt 19 százalékos drágulás olyan mértékben rontotta a bérlők fizetőképességét, hogy 2024-ben már nem tudtak lépést tartani a bérleti díjak korábbi emelkedésével.