A Boeing kritikus rendszerei, mint például az avionika (elektromos és elektronikus egységek), a motorok és a futóművek nagymértékben függenek az európai és ázsiai beszállítóktól.

A növekvő vámok, a protekcionista gazdaságpolitika jelentősen megzavarta a Boeing finoman hangolt globális ellátási láncát.

A Boeing 737-est gyakran tekintik az amerikai repülőgépipar kiválósági szimbólumának. De a géptörzs alatt, egy rendkívül bonyolult szerkezet épül fel, ami mögött egy komoly nemzetközi együttműködés és egy összetett ellátási lánc áll. A globális kölcsönös függőség mintapéldája a Boeing.

A repülőgép több ezer alkatrésze legalább két tucat országból és több kontinensről származik. Míg a Boeing az Egyesült Államokban végzi a végső összeszerelést, a vállalat globális partnerekre támaszkodik, hogy speciális alkatrészeket biztosítson, az olaszországi titán kovácsolásoktól a japán kabinülésekig.

A kereskedelmi repülőgépek több millió precíziós alkatrészt tartalmaznak, amelyek közül sok egzotikus ötvözetekből vagy fejlett kompozitokból készül. Egyetlen ország sem rendelkezik ennyi know-how-val. Az orosz VSMPO-AVISMA például továbbra is a világ domináns repülőgépipari minőségű titánforrása – egy olyan fémé, amelyet szilárdság-tömeg aránya és korrózióállósága miatt nagyra értékelnek.

A specializált beszállítók bevonásával a Boeing versenyképesen tartja a költségeket, kölcsönös piaci hozzáférést szerez külföldön, és a politikai kockázatot a termelés több joghatóságra való terjesztése révén kiegyensúlyozza.