Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség felmérése alapján 2024-ben az építőipari vállalkozások felélnek csökkent az árbevétele és 2025-re is csak a vállalkozások negyede számít árbevétel növekedésre.  2025-re a válaszadók 11,1 százaléka vár javulást, 52 százalék csökkenésre számít az árbevétel arányos jövedelmezőséget tekintve. A tevékenységükben a fő akadályozó tényezőként a válaszadók 82 százaléka a megrendelések hiányát emelte ki, ezt követte a tisztességtelen verseny, a harmadik helyen pedig a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került. A lánctartozás mértéke a válaszadók 45 százaléka szerint növekedett partnerei körében. Kitörési pontként a lakásépítés- és lakásfelújítás terület mutatkozik.

Rövidtávú kilátások alágazatonként:

Infrastrukturális építés: Az állami megrendelések 2022 óta csökkenő trendet mutatnak, 2025-ben az útépítések terén jelentkezik bővülő beruházási igény.

Input anyagok és termékek: A felújítás lehet az a szegmens, ami komoly forgalomnövekedést generálhat az építőanyagok számára, amit az Új Gazdasági Akcióterv számos intézkedése támogathat. A kormány célja 2027-re 48 százalékról 40 százalékra csökkenteni az építőipar importkitettségét. Már látszik egy kis fellendülés, a forgalom enyhén emelkedett az építőanyag-kereskedőknél, ahol a falazóanyagok és a hőszigetelő anyagok körében volt a legnagyobb növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az ÉVOSZ 5-6 százalék közé prognosztizálja az éves építőanyag árváltozást, terméktől függően. A KSH adatai alapján a lakásépítési költség index éves növekedési üteme 2024 Q4-ben 5,1 százalék volt, ezen belül az anyagköltségé 3,5 százalék volt. A korábbi évek tapasztalata szerint február–márciusban, majd második lépcsőben ősz környékén nyúlnak hozzá az építőanyag-gyártók az építőanyagok árához (az importbeszerzésektől, így az euró-forint árfolyamától nagyban függ a gyártók és kereskedők árképzése).