Az inflációs kockázatok továbbra is főként az energiapiaci fejleményekből erednek, ami szorosan kapcsolódik a növekedési kockázatokhoz is. Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad - tették hozzá.
Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága 0,4 százalékkal zsugorodott 2022 harmadik negyedévében, mivel a korábbi fiskális ösztönzők hatása elhalványult és súlyos aszály sújtotta a mezőgazdaságot.
A magyar gazdasági növekedés fokozatosan élénkülni fog, ahogy az infláció mérséklődik és a külső kereslet javul. A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022-es 4,9 százalékról 2023-ra 0,6 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,6 százalékra áll vissza.
A jelentés szerint a HICP-infláció a 2022-es éves átlagos 15,3 százalékról 2023-ra 16,4 százalékra emelkedik. Miután az árszínvonal alkalmazkodik a magasabb költségekhez, 2024-ben az infláció várhatóan 4 százalékra mérséklődik. (MTI)
