A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.
A 2022-es csúcsértéket követően az infláció immár harmadik hónapja mérséklődik az euróövezetben. Az októberi 10,6 százalékos csúcsérték után az infláció mérséklődni kezdett, januárban 8,5 százalékra esett vissza. A csökkenés hátterében elsősorban a mérséklődő energiainfláció állt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött - emelték ki.
Az előrejelzések szerint az éves átlagos infláció a 2022-es 9,2 százalékról 2023-ra 6,4 százalékra, 2024-re pedig 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben várhatóan a 2022-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,6 százalékra, 2024-re pedig 2,5 százalékra lassul.
A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás pedig ellenállóbbnak bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A koronavírus-járványt követő kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt - figyelmeztettek.
