A magyar fiatalok közül a lányok hamarabb költöznek saját lakásba, ez európai tendencia is, hiszen a kontinensen a lányok esetében 25,3 év, míg a fiúknál 27 év az önállósodás átlagos kora.

„Az elmúlt években Magyarországon több eszközzel igyekeztek könnyíteni a fiatalok lakáshoz jutását, ide sorolható a munkáshitel, a 25 év alattiak szja-mentessége, illetve 2025-től a munkáltató által adómentesen nyújtható lakhatási támogatás” – mutatott rá Valkó Dávid. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy eközben a magyar lakásárak emelkedésének üteme folyamatosan az európai élmezőnyben volt, ami ellentétesen hat, hiszen megnehezíti a lakásvásárlást a fiatalok számára.

Az Eurostat azt is kimutatta, hogy a 15-29 év közötti fiatalokat az átlagnál jobban érinti a lakhatási költségek emelkedése. 2024-ben az érintett korosztály 9,7 százaléka élt olyan háztartásban, mely jövedelmének több mint 40 százalékát költötte lakhatásra, míg a teljes népesség esetében ez az arány csak 8,2 százalék volt. Ennek magyarázata a fiatalok jellemzően alacsonyabb jövedelemszintje.

Erre utal az is, hogy azokban az országokban volt jellemző a magas lakhatási költség a jövedelem arányában, ahol az átlagnál hamarabb költöznek saját háztartásba a fiatalok. Kivétel Görögország, ahol az egyik legtovább maradnak a szülői házban, miközben a fiatalok legmagasabb aránya, majdnem harmada él olyan háztartásban, mely jelentősen kitett a lakhatási költségeknek.