Az Európai Unióban átlagosan 26,2 éves korban költöznek el a fiatalok a szüleiktől az első önálló otthonukba, a magyaroknál ez kicsivel az átlag felett van, 2024-ben 27,1 év volt az átlagéletkor. Érdekesség, hogy itthon a lányokra sokkal jellemzőbb, hogy előbb elhagyják a „mamahotelt”, náluk 25,9 év az átlagos kor, míg a fiúknál ez 28,3 év.
Fotó: DepositPhotos.com
Ahogy említettük, összességében a 27,1 év a magyar fiatalok esetében kicsivel magasabb az uniós átlagnál, viszont csökkent az elmúlt években. 2010-ben ez még 28 év volt, majd lassú csökkenés, illetve 2015-től stagnálás következett, végül 2021-től kezdett újra lassan csökkenni, ugyanakkor a 2024-es érték megegyezett az egy évvel korábbival.
Európában a legkorábban a skandináv fiatalok hagyják el a szülői házat, Finnországban, Dániában és Svédországban a 22 évet sem éri el az átlagos életkor, amikor az első saját háztartásba költöznek. A legtovább pedig a horvát fiatalok maradnak a szüleikkel, náluk 31,3 év az átlagos életkor, amikor saját háztartást alapítanak. Utánuk következnek a szlovákok 30,9 és a görögök 30,7 évvel.
Ha megnézzük az adatokat, akkor kétféle, viszonylag egyértelmű mintázat is megfigyelhető: egyrészt a gazdagabb országokban jellemzően hamarabb mozdulnak el saját lakásba a fiatalok, másrészt van egy érzékelhető észak-déli különbség is, a dél-európaiak jellemzően tovább maradnak a szüleikkel. Az elsőre magyarázat lehet a jövedelem alakulása, a gazdagabb európai országokban könnyebben megengedhetik maguknak akár a szülők is, hogy viszonylag korán saját lakást vegyenek a gyermekeknek, illetve a bérlésbe is könnyebben vágnak bele. Emellett persze egyéb tényezők, társadalmi különbségek is közrejátszanak abban, hogy hány éves korban hagyják el a szülői házat a fiatalok, a déli mediterrán országokban jellemzően hagyománya van több generáció együttélésének, így nem véletlen, hogy a már említett görögök mellett az olasz, a spanyol és a portugál fiatalok is csak 29-30 éves koruk környékén önállósodnak.