Az MBH Termőföldindex értéke nominálisan 293,7 pontra nőtt tavaly a 2021-es 268,5-ös szintről. A fogyasztói árindexszel deflált mutató a magas infláció miatt csökkent, 177,6-ra mérséklődött a tavalyelőtti 185,9-es szintről.
1. ábra: MBH Termőföldindex – nominálisan és a fogyasztói árindexszel deflálva (Forrás: MBH Termőföldindex)
A szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot. A 10 százalék feletti infláció miatt azonban összességében csökkent a reáláruk. 2022-ben átlagosan így is 1,94 millió forintot kellett fizetni a szántók egy hektárjáért, míg 2021-ben még 1,81 millió forint volt a fajlagos átlagár. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, hozzávetőleg 18 százalékkal Észak-Magyarországon. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett a legtöbbet, kétmillió forint feletti átlagárat fizetni. A vármegyék közül Hajdú-Biharban, Tolnában és Békésben voltak a legmagasabbak a szántóárak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti hárommillió forint feletti átlagárral.
A különböző művelési ágak közül az erdőket és fásított területeket jellemezte a hektáronkénti legnagyobb, 11,1 százalékos áremelkedés. A második helyen a gyepek, rétek, legelők álltak 10,6 százalékos drágulással. A gyümölcsösök esetében a hektáronként fizetett összegek 9,2 százalékkal nőttek 2021-hez képest, a szőlők átlagos fajlagos ára 8,4 százalékkal nőtt, a szántóknál pedig a már említett 7,4 százalékos emelkedés volt mérhető, ami azt is jelenti, hogy reálértelemben csökkentek az árak.
