Az édesség utáni vágy sokak számára ismerős: ebéd után „kell valami édes”, délután hirtelen leesik az energiaszint, vagy a nap végén nehéz ellenállni a szénhidrátdús ételeknek. Önmagában ez még nem jelent betegséget, hiszen az ízlés, a megszokások, a stressz vagy az alváshiány is fokozhatja a cukoréhséget.

„Az édesség utáni vágy önmagában még nem feltétlenül jelent betegséget, de ha rendszeresen jelentkezik, nehezen kontrollálható, és evés utáni álmosság, délutáni energiazuhanás, remegés vagy farkaséhség is társul hozzá, az inzulinrezisztencia jelenlétére is utalhat” – mondta Dr. Bartók Róza, a SYNLAB szakértője.

Ez történik a szervezetben inzulinrezisztencia esetén

Inzulinrezisztencia esetén a sejtek csökkent érzékenységgel reagálnak az inzulinra, ezért a szervezetnek egyre több inzulint kell termelnie ahhoz, hogy a vércukorszintet normál tartományban tartsa. A magas inzulinszint kezdetben még képes kompenzálni az állapotot, ezért az éhgyomri vércukor sokáig teljesen normális lehet. Közben azonban vércukor-ingadozások alakulhatnak ki: étkezés után a vércukorszint gyorsan emelkedhet, majd az erőteljes inzulinválasz miatt viszonylag gyorsan leeshet. Ez magyarázhatja a hirtelen jelentkező éhséget, édesség utáni sóvárgást, fáradtságot vagy koncentrációs nehézséget.

Hétköznapi tünetek, amiket sokszor nem kötünk össze anyagcsere-zavarral

A tünetek sokszor hétköznapinak tűnnek, ezért az érintettek nem feltétlenül kötik őket anyagcsere-zavarhoz. Az inzulinrezisztencia jele lehet az étkezések utáni álmosság, a délutáni fáradtság, a hangulatingadozás, az ingerlékenység, a sikertelen fogyókúra, a hasi hízás vagy az alvászavar is. Nőknél menstruációs zavar, meddőség, policisztás ovárium szindróma, fokozott szőrnövekedés, hajhullás, zsíros bőr vagy pattanások is összefügghetnek vele.