A jelentés megállapítja, hogy a magas infláció vásárlóerőre gyakorolt hatása, a folyamatos kínálati korlátok és a nagyobb bizonytalanság visszafogja a gazdaságot. A cégek továbbra is magasabb költségekkel és az ellátási láncok zavarával szembesülnek, bár vannak már gyenge jelei annak is, hogy az ellátási szűk keresztmetszetek némelyike enyhül. Ezek a tényezők együttesen jelentősen elhomályosítják a 2022 második felére és az azt követő időszakra vonatkozó kilátásokat.
Ugyanakkor a gazdasági aktivitás továbbra is élvezi a gazdaság újraindulásának, az erős munkaerőpiacnak és a költségvetési politika támogatásának előnyeit. A gazdaság újranyitása különösen a szolgáltatási szektor keresletét támogatja. Az erősödő utazási kedvnek köszönhetően, a turizmus várhatóan az idei harmadik negyedévben is segíti a gazdasági növekedést. A fogyasztást támogatják a háztartásoknak világjárvány alatt felhalmozott megtakarításai és az élénkülő munkaerőpiac is.
Az euróövezeti infláció júniusban tovább emelkedett, a legfontosabb összetevője ismét az energiaárak emelkedése volt. A piaci alapú mutatók arra utalnak, hogy a globális energiaárak a közeljövőben magasak maradnak.
Az ipari termékek tartós kínálati szűk keresztmetszetei és a kereslet élénkülése, különösen a szolgáltatási ágazatban, szintén hozzájárulnak a jelenlegi magas inflációs rátákhoz. Az árnyomás egyre több ágazatra terjed ki, részben a magas energiaköltségeknek a gazdaság egészére gyakorolt közvetett hatása miatt.
Az EKB várakozásai szerint az infláció még egy ideig nemkívánatosan magas marad, az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt. A magasabb inflációs nyomáshoz az euró árfolyamának leértékelődése is hozzájárul. De előre tekintve, új zavarok hiányában az energiaköltségeknek stabilizálódniuk kell, és az ellátási szűk keresztmetszeteknek enyhülniük kell, ami a folyamatban lévő szakpolitikai normalizációval együtt támogatni fogja az infláció visszatérését az EKB inflációs céljához.
A munkaerőpiac továbbra is erős. A munkanélküliség májusban történelmi mélypontra csökkent. Az üres álláshelyek számos ágazatban azt mutatják, hogy a munkaerő iránti kereslet erős.
A tagországokban alkalmazott költségvetési politika segít enyhíteni az ukrajnai háború hatását azok számára, akik a magasabb energiaárak terhét a leginkább viselik. Az átmeneti és célzott intézkedéseket az EKB ajánlása szerint úgy kell kialakítani, hogy azok korlátozzák az inflációs nyomás fokozódásának a kockázatát. A költségvetési politikáknak minden országban az adósság fenntarthatóságának megőrzésére, valamint a növekedési potenciál fenntartható módon történő növelésére kell törekedniük a fellendülés fokozása érdekében.
Az ukrajnai háború elhúzódása továbbra is jelentős lefelé mutató kockázatot jelent a növekedésre nézve, különösen akkor, ha az Oroszországból származó energiaellátás olyan mértékben megszakadna, hogy az a vállalatok és a háztartások számára élelmiszeradagoláshoz vezetne. A háború tovább ronthatja a bizalmat és súlyosbíthatja a kínálati oldali korlátozásokat, miközben az energia- és élelmiszerárak a vártnál tartósan magasabbak maradhatnak. A globális növekedés gyorsabb lassulása szintén kockázatot jelentene az euróövezet kilátásaira nézve.
A világgazdasági aktivitásra vonatkozó legújabb adatok a növekedés mérséklődésére utalnak a magas infláció és a monetáris politika normalizálódása közepette világszerte. A fejlett gazdaságokra (az euróövezet kivételével) vonatkozó kompozit beszerzésimenedzser-index (PMI) április és június között csökkent, ami különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság gyengeségét tükrözi. Ezzel szemben a feltörekvő piacok aktivitása jelentősen javult júniusban, elsősorban a kínai gazdasági aktivitás fellendülésének köszönhetően.
Az orosz-ukrán háború és a kínai járványmegelőző intézkedések miatt a világkereskedelem ismét visszaesett. Áprilisban a globális (euróövezet nélküli) áruforgalom már a harmadik egymást követő hónapban zsugorodott, és 2022 januárja óta 1,9 százalékkal csökkent.
A globális inflációs nyomás a szolgáltatásokra is kiterjed. Az OECD-országok éves fogyasztóiár-indexe májusban 9,6 százalékra emelkedett (az áprilisi 9,2 százalékról), amit az energia- és élelmiszer-infláció, és kisebb mértékben a maginfláció hajtott. (MTI)
