Egyre több jel utal arra, hogy a lakossági állampapírokból érkező kamatok nem az állampapírpiacra kerültek vissza, vagyis egy jó részüket másba fektette be a lakosság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikáiból például az látszik, hogy bár a háztartások februárban is megtakarítottak, és fektettek be pénzt értékpapírokba, a nem egészen 100 milliárd forintnyi plusz pénz egyáltalán nem állampapírokba került.

Sőt: az állampapírpiacról 77,7 milliárd forintot vont ki a lakosság, márpedig pénzkivonásra 2022 szeptembere óta nem volt példa. Akkor vélhetően a rendkívüli módon meggyengült forint, illetve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kínált, az aktuális inflációhoz mérten alacsony kezdőkamatok miatt menekültek a kisbefektetők az állampapíroktól.

“Most februárban 500 milliárd forint körüli összeget kaptak kézhez a lakossági befektetők a kamatokból és a lejáratokból, ezek egy részét vissza is fogathatták állampapírba, de jó néhány milliárd más helyre került” - mondja Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője. Ennek is köszönhető, hogy a hónap során másfél év után ismét csökkent a háztartások állampapír-állománya, 12 667 milliárd forintra. Ami még fájdalmasabb lehet az ÁKK-nak, hogy a hosszú lejáratú forintkötvényekből távozott a legtöbb pénz, vagyis az egyre alacsonyabb kezdő kamattal kínált lakossági állampapírok korántsem olyan népszerűek, mint a tavaly kibocsátott Prémium Magyar Államkötvények (PMÁP) voltak.