Banki kötvényekbe is csaknem 14 milliárd forintnyi friss megtakarítás került annak ellenére, hogy a kötvényjegyzések zöme június végén, a szocho bevezetése előtt lezárult. Ilyen hitelpapírokban 487 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, ami kilencéves rekord. Komolyabb mennyiségű banki kötvényt utoljára a 2008-2009-es hitelválság idején bocsátottak ki a magyarországi bankok, amikor a bankközi hitelezés befagyott, és égető szükségük volt a lakosságtól származó likviditásra. Más vállalatok - vagyis nem bankok - kötvényeit a lakosság nem nagyon vásárolja a 2015-ös Quaestor-botrány óta, alig 21 milliárd forintot tartanak ilyen értékpapírban a kisbefektetők.
Az OTP-spekuláció folytatódik tovább
A részvénybefektetések forgalma a tőzsdei árfolyamokhoz igazodik. A kisbefektetők egy része az árfolyam-emelkedések idején elad, a zuhanáskor pedig vásárol. Júliusban ismét sokan realizálták a profitot, és adtak túl a papírjaikon, 31 milliárd forint távozott a magyar részvénypiacról. Ennek ellenére is nőtt a lakosság részvényekben lévő vagyona, és 1338 milliárd forintos történelmi csúcson volt, mivel az árfolyam-emelkedés miatt 55,5 milliárd forint nyereséget értek el a részvényesek.
A nem pénzügyi vállalatok részvényeivel csak kisebb mértékben spekulálnak a kisbefektetők, a legnagyobb forgalom az “egyéb monetáris intézmények”, vagyis bankok részvényeinél látható. A Budapesti Értéktőzsdén ez praktikusan az OTP-papírokat jelenti. Júliusban több mint 26 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el a háztartások, ennek ellenére is történelmi rekordon, 705 milliárd forinton volt a banki részvényállományuk a hónap végén, az árfolyamokon ugyanis csaknem 38 millliárd forintot kerestek.
