A Benchmark Mineral Intelligence exkluzív adatai szerint Kína domináns pozíciót foglal el az akkumulátor-újrahasznosításban.

Növekvő kínai dominancia

Az akkumulátor-újrahasznosítás két fő szakaszból áll. Az első az előkezelés, ahol az újrahasznosítás kezdődik. A törmelék akkumulátorokat általában aprítják és szétválasztják, így fekete tömegként ismert anyagot állítanak elő.

A következő lépés a finomítás, amelynek során a fekete masszát értékes lítium-, nikkel- és kobalt alapú vegyszerekké dolgozzák fel, amelyeket akkumulátorkatódokban használnak fel.

Kína hatalmas befektetései, infrastruktúrája és az akkumulátor-ellátási láncokba való korai bekapcsolódás az újrahasznosítási kapacitásban nagy előnyt hozott.

Az ország várhatóan 3,6 millió tonna hulladékelemet dolgoz fel 2025-ben, szemben a 2022-es 1,2 millió tonnával. Ez a globális előkezelési kapacitás 78 százalékát tenné ki, a teljes globális kapacitás pedig meghaladja a 4,6 millió tonnát.

A második helyen Ázsia többi része áll 361 000 tonnával, majd Európa következik 416 000 tonnával. Míg az Egyesült Államok megpróbálja csökkenteni Kínától való függőségét az ásványok esetében, Észak-Amerika csak 196 000 tonna használt akkumulátort hasznosít.

A finomítási szakasz kulcskérdés

Az előrejelzések szerint Kína feketetömegű finomítói kapacitása közel háromszorosára, a 2022-es 895 000 tonnáról 2025-re 2,5 millió tonnára nő, ami a globális kapacitás 89 százalékát jelenti.

A finomítás kritikus fontosságú, mivel az újrahasznosított anyagokat nagy tisztaságú, akkumulátoros vegyszerekké alakítják. Ázsia többi részén 225 000 tonnát, Európában 28 000 tonnát, Észak-Amerikában pedig csak 21 000 tonnát finomítanak. 2022 és 2025 között Kína finomítási kapacitása az előrejelzések szerint 179 százalékkal, míg Észak-Amerikában 425 százalékkal nő majd – igaz, jóval kisebb bázisról.