A változások egyik központi eleme vállalati szemszögből az áfabevallások részletesebb adattartalma, amely 2026. július 1-jétől lép életbe. A NAV a jövőben az összesítő jelentésben nemcsak a számlákban szereplő levonható áfát, hanem a ténylegesen levont adót is számlaszinten kéri feltüntetni, adómérték és arányosítás szerinti bontásban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégeknek magas adatminőség és pontosság mellett kell a bevallási és a könyvelési adataikat összehangolni. A módosítások nem titkolt célja az, hogy minél több vállalkozást tereljenek az eÁFA rendszer használata felé, amely hosszabb távon csökkentheti az adminisztrációt, ugyanakkor a bevezetés első időszakában komoly adat-előkészítési feladatokat jelent a társaságoknak. Ezzel párhuzamosan három év alatt 24 millió forintra emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára is, ami sok kisvállalkozónak nyújt kézzelfogható könnyítést.
A pénzügyi szektor 2026-tól azonban szigorúbb feltételek mellett adózik: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója az adóalap 20 milliárd forintig 10 százalék, efölött pedig 30 százalék lesz. Az állampapír-állomány növekedése alapján igénybe vehető adócsökkentés felső határa 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik.
A kisebb cégek számára további érdemi könnyítés a kisvállalati adó határainak emelése: a belépéshez szükséges árbevétel és mérlegfőösszeg 6 milliárd, a létszámkorlát pedig 100 fő lesz, míg a bennmaradás 12 milliárd forintos bevételig és 200 fős létszámig biztosítható. A lakosság számára érzékelhető változás, hogy 2026-tól a marhahús és egyes belsőségek áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó szabályai is módosulnak, többek között bővül a SZÉP-kártya felhasználási köre és új otthontámogatási elemek jelennek meg.
