Bejelentési és végelszámolási kötelezettség nélkül kizárólag bölcsődei ellátást biztosító intézmény és nevelési-oktatási intézmény rendezvényén lehet tombolasorsolást tartani, ha az eladott sorsjegyek összértékét teljes egészében és igazoltan a játékosok részére előzetesen meghirdetett célra fordítják. Minden más esetben – beleértve a nyári fesztiválokat, falunapokat, bálokat és egyéb közösségi eseményeket – a tombolajáték szervezését legalább 10 nappal annak meghirdetése előtt be kell jelenteni a Hatóságnak. A tombolajáték lebonyolítására és bejelentésére vonatkozó részletes tudnivalók elérhetőek a Hatóság hivatalos honlapján.
Fotó: Facebook
Hazánkban a szerencsejátékok története a középkorig nyúlik vissza, elődeink a tombolát mint játékformát az olasz hagyományokból vették át. Történelmileg a tombola szorosan kapcsolódik Olaszországhoz, különösen Nápolyhoz, ahol a játék kialakult mintegy 300 évvel ezelőtt, 1734 körül. A tombola eredetileg egy sorsjáték volt, amelyben különböző számokat húztak ki véletlenszerűen, és a játékosok a kártyákon szereplő számokat próbálták beazonosítani. A szó maga az olasz „tombolare” igéből származik, amely „gurulni” vagy „fordulni” jelentésű, utalva a játék során használt számhúzó eszközök mozgására. A tombolát kezdetben főként pénznyereményes formában játszották Olaszországban és az Egyesült Államokban, míg Európa más részein inkább tárgynyeremények voltak a jellemzők. A játék kialakulásának hátterében egy vallási és társadalmi körülmény is állt: egy nápolyi szerzetes kérte III. Károlyt, hogy az adventi időszakban függessze fel a nyilvános lottójátékokat, mert azok elvonták a híveket az imádságtól. Ennek hatására alakult ki az otthoni, családi lottózás, amelyből később a tombola vált ismertté.