Ezért a GKI a tervezett 3,9 százaléknál magasabb, 4,7 százalék körüli hiányt valószínűsít. A kormány által megemelt hiánycéllal nem az a baj, hogy ne lenne reálisabb a korábbinál, hanem az, hogy a deficitcsökkentési ambíció alábbhagyását jelzi. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9 százalék után idén 70 százalék körüli arány várható.
Infláció, kamat, árfolyam – éves átlagban 19 százalékos infláció, 400 forintos euró, valamint az irányadó és az alapkamat év végi összeérése várható
A tavalyi 14,5 százalékról várhatóan 19 százalékra emelkedő infláció jóval magasabb a kormány 15 százalékos prognózisánál, s az év végére sem valószínű az egyszámjegyű áremelkedés elérése.
A GKI idén éves átlagban a tavalyi 392 után 400 forintos euróra, vagyis 2 százalék körüli gyengülésre számít, továbbra is nagy ingadozások mellett. Különösen az EU-val való megállapodás további csúszásának egyértelművé válása okozhat gyengülést. Az árfolyam további gyengülését okozhatja, ha az MNB – szakítva deklarált óvatosságával –, önszántából vagy a már most is tapasztalható erős politikai nyomásnak engedve, túl hamar vagy túlzott mértékben csökkentené az irányadó kamatot. Jelen prognózis ezzel nem számol.
A GKI az irányadó kamat csökkentésének megkezdését a nyár elején tartja reálisnak. A ténylegesen irányadó kamat (az egynapos betéti gyorstender kamata) október közepén történt bevezetése óta 18 százalék, ez 2023 során stabil pénzpiaci helyzet esetén a 13 százalékos alapkamat szintjére csökkenhet. Ezt követően dönteni kell megtartásáról vagy megszüntetéséről. Kedvező esetben ismét az alapkamat veheti át az irányadó szerepet, mely az EU-val való, tényleges pénzbeáramlással járó megállapodás esetén akár 11 százalékra is csökkenhet. Ez utóbbi azonban optimista forgatókönyvnek tűnik.
