Az állami beruházásoknak a forráshiány az akadály – ezen belül az EU-transzferek beérkezésének bizonytalansága –, a vállalkozói beruházásoknak a háború térbeli közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható összegek csökkenése, a romló hitelfelvételi kondíciók, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint restrikciós piaci helyzet folytán bizonytalan bel- és külföldi kereslet a gátja. A kedvezményes állami programok jellemzően egy szűk, kormányzathoz lojális üzleti csoportra fókuszálnak.
Reálfolyamatok – exportorientált pálya, a belföldi kereslet jellemzően csökken
A magyar gazdaságot 2022-ben a választási élénkítés hajtotta, ez a külső és a belső egyensúly drasztikus romlásában csapódott le. 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik. Termelési oldalon a mezőgazdaság lehet – négy év drámai romlás után – a legdinamikusabb ágazat, melyet az exportorientált ipar követ. A legnagyobb visszaesés az építőiparban, az ingatlan-szektorban és a kereskedelemben várható.
Az egyelőre gyenge, de javuló európai konjunktúra 2023-ban volumenben az árukivitel kb. 2 százalékos bővülését, s az import – a belföldi kereslet szűkülését is figyelembe véve – némi csökkenését alapozza meg. A cserearányok bizonytalanok, a gázár 2023 eleji alacsony szintjét a második félévben akár jelentős megugrás is követheti, így a GKI technikailag a 2022. évi 6,5 százalékos romlás után 2023-ban 2 százalékos cserearány-javulással számol. Ennek alapján az áruforgalmi deficit 2023-ban a 2022. évi 8,6 milliárd euróról 3 milliárd körülire csökkenhet. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma viszont tovább, 10 milliárd euróra növekedhet.
