Álom a kormány egyszámjegyű inflációja?

2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében és az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tér el a jelenlegi többségi állásponttól. E megfontolások hátterében az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.

2023. március 29.

Piac&Profit

Foglalkoztatás, munkanélküliség – elviselhetőnek látszó romlás

2022 szeptembere óta folyamatosan csökken a dolgozók száma: januárig 0,8 százalékkal. A munkanélküliségi ráta már 2022 júniusa óta emelkedik, a júniusi 3,4 százalékról februárra 4,0 százalékra. 2023-ban éves átlagban a foglalkoztatás a tavalyi 1,3 százalékos, előző évhez viszonyított növekedés után idén mintegy 0,3 százalékkal csökken, a munkanélküliség a tavalyi 3,6 százalékról mintegy 4,2 százalékra emelkedik. Az elmúlt tizenkét évben mintegy 0,9 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, vagyis nagyságrendileg teljesült a kormány egymilliós terve. Ugyanakkor az idén meghirdetett stratégia – mely szerint egy-két év alatt 0,5 millió fővel kellene növelni a foglalkoztatást – teljesen irreálisnak látszik. Nemcsak a rövid időtartam miatt, hanem mert munkaerő-keresleti és -kínálati oldalról is hiányoznak a növelés feltételei.

Államháztartási folyamatok – a csökkenő GDP-arányos deficit és államadósság az inflációnak lesz köszönhető

Az államháztartás 2022. évi pénzforgalmi hiánya az előirányzottnak másfélszerese, a GDP-arányos deficit pedig a tervezett 4,9 százalék helyett 6,1 százalék lett. Ez utóbbi feltehetőleg a harmadik legmagasabb az EU-ban. A 2023. évi költségvetés számos feszültséget tartalmaz. A bevételi előirányzat teljesítése a tervezettnél gyorsabb inflációt feltételez, ami a kiadási oldalon a már „betervezett” gondok vészes felerősödéséhez, kezelésük esetén elkerülhetetlen többlet-kifizetésekhez vezethet. Kérdéses az EU-transzferek beérkezésének mértéke és időpontja.

Véleményvezér