Álom a kormány egyszámjegyű inflációja?

2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz-ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (ellátásbiztonság és árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében és az infláció-csökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tér el a jelenlegi többségi állásponttól. E megfontolások hátterében az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.

2023. március 29.

Piac&Profit

Gazdasági várakozások – túl a mélyponton

Márciusban a GKI konjunktúra-indexe ötödik hónapja emelkedett, az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt sokat javultak. Az üzleti szférán belül a legpesszimistább a beruházásokhoz és fogyasztáshoz leginkább kötődő építőipari, illetve kereskedelmi ágazat. Érdemben csökkent a cégek áremelési törekvése és erősödött foglalkoztatási hajlandósága, amit a fogyasztók véleménye is visszaigazolt. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is sokkal kedvezőbb lett a februárinál.

Fogyasztás – hopp után kopp

Miközben 2022 első negyedévben a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben 4,1 százalékkal csökkentek, így az év egészében 2,6 százalékkal növekedtek. Idén a bruttó keresetek 15 százalék körüli emelkedése és 19 százalékos áremelkedés esetén 3,5 százalékos reálkereset-csökkenés várható, a fogyasztás a tavalyi 6 százalékos növekedés után mintegy 3 százalékkal csökkenhet.

Beruházás – a visszaesés ellenére magas beruházási ráta strukturális kérdőjelekkel

Az állóeszköz-felhalmozás a tavalyi 2,2 százalékos bővülés után idén várhatóan 4 százalékkal csökken, a beruházási ráta azonban továbbra is az EU-n belül az egyik legmagasabb, 28,5 százalék után 27-28 százalék marad. A kormányzat energetikai és akkumulátorgyártó fejlesztési elképzeléseinek megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban sok a kérdőjel.

Véleményvezér