A telefonos csaló arra törekszik, hogy mielőbb elaltassa a gyanakvásunkat, hiszen egy általunk ismert szolgáltató nevében hívónak inkább hiszünk, mint egy vadidegennek. Ráadásul a csalók az interneten könnyen megszerezhetik az alapvető információkat rólunk a közösségimédia-profilok felhasználásával. Nem bízhatunk meg feltétel nélkül a hívóban csak azért, mert ő ismeri ezeket az adatokat, és nem bízhatunk a készülékünkön megjelenő hívószám valódiságában sem.
Ha egy bűnöző a pénzünket akarja megszerezni, akkor a személyes és a bankszámla- és/vagy bankkártyaadatainkra lesz kíváncsi. Soha ne adjuk meg a betéti vagy hitelkártyánk PIN-kódját, CVV-kódját, online banki jelszavunkat vagy az egyszer használható, második hitelesítési kódot. Még a banki ügyintézők sem tudakolhatják tőlünk ezeket az információkat. Semmiképpen se utaljunk pénzt állítólagosan a banktól telefonon érkező kérésre, mert egy pénzintézet sosem kérhet ilyet.
Ismeretlen hívók vagy üzenetküldők kérésére soha ne telepítsünk programot a számítógépünkre vagy a telefonunkra. A csalók vírusvédelmi megoldásnak, dokumentum- vagy képnézegető alkalmazásnak beállítva próbálnak rávenni minket arra, hogy visszaéléshez használható programot telepítsünk.
Ne dőljünk be egy ismeretlen telefonáló sürgetésének, ígérjen bármit is – hihetetlen jó vagy ingyenes ajánlat, egyszeri lehetőség, gyorsan lejáró határidő stb. –, soha ne hozzunk elhamarkodott döntéseket a pénzügyeinkről. Ha csalóra gyanakszunk, inkább szakítsuk meg a beszélgetést, és a hívást jelentsük a pénzintézet számára.
