Aki pénzt kér, tanácsot kap, aki tanácsot, az pénzt

A startup szcénához illő módon, a Facebookon kezdett vitatkozni egymással Oszkó Péter, a PortfoLion kockázati tőke befektető cég eddigi vezetője és Kádas Péter, Traction Tribe vezetője. Az eredmény az lett, hogy a Budapest Business Meetup szervezésében egy szemtől szembeni vitának ültek neki. Ahol aztán meglepő módon rengeteg mindenben egyetértettek.

A startup ökoszisztéma még nem az igazi itthon. De ki a hibás?
Kép:PP archív

A vita előzményei itt áttekinthetők.

A hazai befektetők nem hasonlítanak a külföldi átlaghoz – hangsúlyozta Oszkó. Egy-két kivételtől eltekintve mindössze egy-két éve vannak a piacon, azóta viszont robbanásszerű növekedésnek indult ez a szektor elsősorban az első Jeremie alap elindulásának köszönhetően. A növekedésnek viszont ez esetben a válság is kedvezett, hiszen minden hagyományos iparág is kockázatossá vált, ezért a még esetlegesen befektetést kereső tőke a startupok felé fordult. Vagyis hagyományos szektorokból, pénz- és ingatlanpiacról érkeztek az első hazai startup befektetők. Így az alapokat nagy részben olyanok irányítják, akik kevés kockázati tőkés tapasztalattal rendelkeznek.

A két különböző területről érkezett szakember egyetértett abban, hogy a kockázati tőke iparágban is vállalkozói szemlélettel való működésre van szükség. Kádas Péter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy pillanatnyilag éppen ennek hiánya okoz sok gondot. A „kocka tőkések” ugyanis nem ismerik az induló vállalkozások problémáit, és nincs közös nyelv az üzleti szempontból sokszor teljesen analfabéta ötletgazdákkal. A kockázati tőkések üzleti szempontból nyilván képzettek, viszont sok esetben hatalmas technológiai hiányosságokkal küzdenek – tehát nincs nagyon közös nyelv a felek között.

Mire elég a híres magyar kreativitás?
A magyarok kreativitása mítosz, ráadásul annak is régi – mondja Kádas Péter. A mai sikerekhez sokkal inkább üzleti tudásra van szükség. A siker kulcsa az együttműködés, amiben viszont nem vagyunk jók, mi magyarok. Oszkó Péter is óva int az elkényelmesítő szlogenektől. Ha vannak is szerencsés adottságaink, a kemény munka nem hiányozhat – és most ennek van itt az ideje. Hiába áramlik sok pénz a startup szektorba, hiába vannak lehetőségek, többször láthattuk már, hogy ez még nem garancia a sikerre. (Ld. a bankszektort vagy a lakásépítési piacot az elmúlt évtizedben.)
Nem csak befektető, fejlesztő!

Ahhoz, hogy az üzleti kultúra, a startup ökoszisztéma fejlődjön, minden félnek hozzá kell tennie a magáét. Oszkó szerint a kockázati tőke befektetők feladata egyértelműen ez is a mai magyar helyzetben, finanszírozniuk kell a teljes infrastruktúrafejlesztést is. Ugyanakkor, tette hozzá, az inkubátoroknak és akcelerátoroknak is fejlődnie kéne az induló cégek befektetésre képessé tételében.

„A startup nem egy konstans lehetőség, hanem egy pillanat, amikor történhet valami." Kádas Péter
A hazai helyzet annyiban is speciális, hogy szemben az amerikai szokással, a kockázati tőke befektetők többsége a tőke tulajdonosa is. Így sok alapkezelőnél a befektető maga bele kíván szólni a tárgyalásokba, ami inkább a magánbefektetői attitűdhöz hasonlít, mint a klasszikus kockázati tőke viselkedéséhez.

A hazai startup infrastruktúra fejlesztéséhez Kádas szerint nagyon fontos az információ átadás. „Ez akár azt is jelenti, hogy ha elutasítunk egy projektet, adunk visszajelzést, hogy miért történt.” Oszkó Péter szerint ugyanakkor evidens, hogy ha a hazai kockázati tőke iparág sikeres akar lenni, többet kell vállalnia, mint nemzetközi szinten szokásos. Maguknak kell megteremteni az inkubátor és akcelerátor hálózatot és biztosítani az üzleti tudást, marketinget és mást, amire szükség van a sikerhez. A válság olyan szempontból is jót tett a startup szcénának, hogy hatására olyan tapasztalt szakembereket lehet megnyerni induló cégekben való közreműködéshez, amire korábban esély sem lett volna.

(Akkor lesz Magyarországon fejlődő, virágzó startup világ, ha lesznek vállalkozók és elterjed a modern vállalkozói kultúra. Nem az államtól, de az állam – egyfajta katalizátorszerepben – sokat tehet a startup világ erősítéséért” – mondta korábban Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettese a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén.)

Milyen pénz a jó pénz?
Startuphoz felesleges állami támogatásban gondolkodni – szögezték le a szakemberek. A túlzott adminisztráció és más megközelítés mind csak nehezítés, ami lehet, hogy a túlélést segíti, de a fejlődést nem. Azt is fontos tudni, hogy a kockázati tőke nem a megélhetésre, hanem a cég/projekt fejlesztésére való. A startupok számára gyors és okos pénzre van szükség – vagyis olyanra, ahol a tudás is rendelkezésre áll a közös sikerhez.
Almát a körtéhez

Klasszikus probléma a hagyományos iparágak és a startupok eltérő „időérzékelése”. A klasszikus befektetők tíz éves távlatokban szeretik tervezni a projektjeiket, amire ezen a területen nyilván nincs lehetőség. Ugyanakkor – tette hozzá Kádas Péter – az a döntési mechanizmus, melyben egy befektetés odaítéléséhez sok hónapos tárgyalássorozatra van szükség, a startupok többsége számára egyenlő az éhenhalással. Nekik gyors, néhány héten belüli döntésekre van szükségük, hiszen fél év múlva már vagy nem is létezik a cég, de ha igen, akkor is nagy eséllyel mással foglalkozik.

"Aki olyan üzleti tervvel érkezik, amelyben pályázati forrás is szerepel, azt elsőként húzzuk ki" Oszkó Péter
A hazai tőkések számára „kényelmesebb” későbbi fázisú cégekbe fektetni, amelyeknél a tervezés már jobban hasonlít a megszokott metódushoz. Az igazi induló cégek számára azonban létfontosságú lenne a kisebb összegű magvető tőke megléte, amihez viszont fontos lenne a vállalkozói szemlélet mindkét oldalon. Oszkó szerint ugyanakkor nagyon fontosak a növekedési befektetések is, amelyek nemzetközi piacra juttathatnak már bizonyított projekteket, de nem vonja kétségbe a magvető tőke hazai hiányának fontosságát.

Oszkó szerint viszont a startupokon is sok múlik. Tudniuk kell például, hogy mennyit érdemes kérni. „A kockázati tőkés visszaretten, ha 2-300 milliót kérdnek tőle egy olyan projekthez, amiről még semmilyen visszajelzés nincs és évekig tartana a fejlesztése. Ebben a szakaszban nem erre lenne szükség, hanem pár tízmillióra, amivel az első tesztek elvégezhetők, hogy életképes-e a termék. Ennyit viszont fejlesztési kockázatra is könnyebben lehet szerezni.”

Amit mindenkiben keresnek, az elsősorban az önismeret. Ha valaki tudja, mire képes, de azt is, hogy mire nem, sokkal meggyőzőbb, hiszen képes lesz elfogadni a felajánlott segítséget. A legvonzóbb, ha valaki nem is a tőkésnek, hanem a piacnak akar megfelelni. Alap igazság, hogy aki pénzért megy a kockázati tőkéhez, az tanácsot kap, aki viszont tanácsot kér, pénzhez is juthat.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo