– Ha megváltoztatják az adószabályokat, mi hajlandóak vagyunk többet fizetni – mondta el Davosban David Rubenstein.

Előre kell menekülni

A globálisan több mint 150 milliárd dolláros befektetéssel rendelkező Carlyle Partners magántőke-befektetési társaság társalapítója és ügyvezető igazgatója Davosban egy az üzleti élet vezetői alkotta panelbeszélgetésen arra utalt, hogy többen a kapitalizmus egyik problémájának azt tartják, hogy a magántőke iparág szereplői túl kevés adót fizetnek. A Forbes 2011-es listája szerint nettó 2,6 milliárd dolláros magánvagyonnal a 148. leggazdagabb amerikai, Rubenstein hangsúlyozta: az iparági szereplők mindössze egyértelmű szabályokat szeretnének. (Nem érinti a válság a luxuscikkeket gyártó cégek szárnyalását.)

– Soha senki nem akart jobban szabályozni vagy adóztatni minket eltekintve talán Warren Buffett-től. A magántőkések annyit fizetnek, amennyit a kormány előír számukra – utalt Rubenstein arra, hogy sokan támadták Mitt Romney republikánus elnökjelöltet, korábbi magántőke iparági vezetőt azért, mert relatív kevéssel járult hozzá az állami költségvetéshez.

Ugyanebben a beszélgetésben Brian Moynihan, a Bank of America vezérigazgatója visszautasította azt a vádat, hogy a bank túl nagy.

– Nem azért vagyunk nagyok, mert nagyok vagyunk, hanem azért, mert a világ minden pontján vannak ügyfeleink, akiket támogatunk – érvelt.

Az üzleti vezetőkből álló panel résztvevői hárították azt a feltételezést, miszerint a kapitalizmus nem szolgálja a 21. század igényeit és kiálltak a nagy cégek szerepe mellett. Tagadták azokat a vádakat is miszerint a nagyvállalatok nem vállalnak felelősséget a múltban elkövetett hibákért és a jelen globális gazdasági mélyrepüléséért. Moynihan így fogalmazott: Ma is viseljük a hegeket és viselni fogjuk a pályafutásunk végeztéig, ugyanakkor előre kell néznünk.
– Nagyon egyszerű ülni, és kapzsisággal vádolni a vállalatokat. Ez viszont mindössze a frusztráció levezetésére jó, de nem old meg semmit – mondta Ben Verwaayen, az Alcatel-Lucent elnök-vezérigazgatója. Szerinte túl sokat nosztalgiázunk a múlton, miközben a világnak arra lenne valójában szüksége, hogy túllépjünk azon, ami történt és a megújulásra koncentráljunk. A különböző helyeken létrehozott különböző munkahelyekre kellene hangsúlyt fektetni.

A The Telegraph Rubenstein vicces megjegyezését is idézi: a kapitalizmus a legrosszabb rendszer, minden más még rosszabb rendszer után. Vannak hibái, amelyeket az ilyen válságidőszakok felerősítenek és előtérbe helyeznek, mondta az üzletember, aki szerint még mindig a fellendülések és válságok befolyásolják a létünket. "Az a kérdés, hogy ezt hogyan lehetne kiküszöbölni. Mivel egyelőre erre senki nem tudja a választ, nem tehetünk mást, mint megoldjuk az éppen felmerülő problémát.”

Rubenstein úgy vélte, egyre nő a feszültség az inkább „laissez-faire” felfogású – a kormányzatnak a lehető legkisebb mértékben szabad befolyásolnia a gazdasági tevékenységeket, a döntéseket a piacra kell hagynia – nyugati kapitalizmus és a Kínában megvalósuló államkapitalizmus között. Kínában az államnak sokkal erősebb beleszólása van például a munkahelyteremtésbe. Nem lehet tudni, hogy végül melyik bizonyul sikeres útnak. (A megtakarítás nem a gazdagok luxusa.)

A gazdagok fizetnének több adót

Bár a jövedelmi különbség nem volt kiemelt témája az idei Világgazdasági Fórumnak, mégis több előadásban és panelbeszélgetésben is felmerült a kérdés. Többek szerint a kapitalizmus azért került válságba, mert a nyugati gazdaságokban hatalmas, és folyamatosan nő a jövedelmek közötti szakadék. Az origo a Bloomberg hírügynökségre hivatkozva azt írta, hogy mintegy hetven milliárdos volt hivatalos a 2012-es konferenciára. Indiai, amerikai és európai üzletemberek is a növekvő jövedelmi egyenlőtlenséget tették felelőssé számos problémáért. Ez a vélemény egybecseng a Bloomberg több mint kétszáz befektető, elemző, kereskedő körében elvégzett felmérésének eredményével.

Több tehetős üzletember, köztük Warren Buffett, a világ harmadik leggazdagabb embere is azt állítja, hogy a gazdagok szívesen fizetnének több adót annak érdekében, hogy a kisimuljon a világot egyre jobban jellemző egyenlőtlenség. A milliárdos üzletemberek nem egyfajta romantikus vágytól vezérelve jutottak erre az elhatározásra, sokkal inkább saját jól felfogott érdekükből. Ha ugyanis túlságosan sokan elszegényednek, kevesebben fognak fogyasztani, és tovább lassul a növekedés.

Az origo hírportál cikkében utal Nouriel Roubini amerikai közgazdász vezette panelbeszélgetésre, amely a társadalmi elégedetlenség közelgő erőszakos megnyilvánulásait jövendölte. Roubini a New America Foundationnak is dolgozó közgazdász és befektetési tanácsadóval, Daniel Alperttel készített tanulmányában azt írja, hogy a világot olyan válság sújtja, amely egyetlen korábbihoz sem hasonlítható, ugyanis ez minden idők legelhúzódóbb krízise, amely a kapitalista piacgazdaság fundamentumait veszélyezteti. (Több mint egymillió fontba kerül a legdrágább példánya annak az északnyugat-kínai Kasgár városában és környékén tenyésztett birkafajtának, amely a kínai multimilliomosok legújabb házi kedvencévé lett.)

A magyar származású hedge fund-mágus, Soros György Davosban úgy nyilatkozott, nagy az esélye, hogy Görögország még idén csődöt jelent, az eurózóna összeomolhat, és hamarosan erőszakba torkolló zavargások törhetnek ki Amerikában a tömeges eladósodottság miatt. Az USA-ban jelenleg 10 millió olyan háztartás van, ahol a lakáshitel mértéke meghaladja az ingatlan értékét!