A bérlői aktivitás gyengülésének oka a bizonytalan gazdasági környezet és az alacsony üzleti bizalom. Ennek ellenére érdekes fejlemény, hogy 2008 második félévében az új bérleti szerződések mértéke meghaladja az első félévit, bár az összes terület alatta marad a rekordnak számító 2007-es évi szintnek. Az újonnan bérelt terület szintje így inkább a 2004-2005-ös évekéhez hasonlítható. London kivételével - ahol az új bérletek szintje negyedévről-negyedévre 30 százalékot esett - nem egyértelmű, hogy a nagy pénzügyi központokat jobban érintik a visszaesések, mint más európai városokat. Számos városban, például Párizsban és Frankfurtban is a pénzügyi szolgáltatók hozzájárulása az újonnan bérelt irodaterülethez még emelkedett is az idei évben. A kereslet egyértelműen a közép-kelet-európai régióban erős, ahol a magasabb gazdasági növekedés számos piacon, például Moszkvában, Varsóban és Bukarestben is támogatta az új irodák iránti keresletet.
Milánó, Varsó, Bécs drágul
A lassuló piac ellenére a bérleti díjak növekedése 2008 második negyedében az előző három negyedévben tapasztalható szint közelében maradt: a CB Richard Ellis EU-27 Irodabérleti Indexe szerint a díjak 8,2 százalékkal haladták meg a 2007 közepén érvényes mértéket. A második negyedévben a díjak Milánóban, Varsóban, Bécsben és Amszterdamban oly mértékben növekedtek, hogy az egyensúlyt meghaladóan ellensúlyozni tudták a párizsi, barcelonai és londoni díjcsökkenést. A CB Richard Ellis EU-27 Irodabérleti Indexe csökkenő mértékben, 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt, a csúcsot jelentő 11 százalékos 2007. szeptemberi emelkedés után. A díjak leggyorsabb növekedése leginkább Moszkvában, Varsóban és Frankfurtban érhető tetten, a német pénzügyi központban 2007 közepéhez képest egyenesen 13 százalékkal drágultak az első osztályú irodák.
A másik oldalon 2004 óta először nőtt a piacon a kínálat, amit a gyengülő kereslet és néhány piacon a növekvő átadások váltottak ki. Az európai piac ebben sem egységes: a kihasználatlansági ráta a német városokban, illetve Bécsben és Oslóban is csökkent, így még azokon a piacokon is, ahol nőtt a kihasználatlanság, az abszolút szint alacsony maradt: Londonban például 3,6 százalék, Párizsban pedig 5,1 százalék volt.
Óvatos befektetők
A kihasználatlanság rövidtávon nőhet, ahogyan további projektek készülnek el. A magas építési költségek és a finanszírozás nehézségei visszafogják azonban a későbbi fejlesztéseket. Több piacon a terveket újraértékelik vagy elhalasztják, ami növeli annak lehetőségét, hogy a jövőben hiány léphet fel a jó minőségű irodákból.
Richards Holberton, a CBRE EMEA-régiójának kutatásért és tanácsadásért felelős igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az általános bérlői óvatosság - nem meglepő módon - általános tulajdonsággá vált számos európai irodapiacon. Egyre kevesebb városban látunk felfelé mozgó bérleti díjakat, és a növekvő kihasználatlanság a trend folytatását vetíti előre. Még így is azonban jelentős különbségek láthatóak a helyi piacok körülményei között, így még fontosabb a befektetőknek és bérlőknek megérteni és figyelni e különbségekre."
Michael Smithing,a Colliers ügyvezető igazgatója a tanulmány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy "rövid távon, azaz a 2008-2009-es évben kulcsfontosságú tényezőnek bizonyul majd a kínálati oldal megfelelő menedzselése: csakis így vészelheti át a magyar ingatlanpiac a lehető legkisebb veszteséggel a jelenlegi bizonytalan időszakot."
Az elemzés azt is megállapítja, hogy míg a magyar kiskereskedelmi szektor lassan kezd magára találni a kiábrándító 2007-es esztendő után, addig a befektetési piac továbbra is mélyfagyasztott állapotban van.