Orbán Viktor kormányfő (b3) Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (b2), Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár és szóvivője, Szijjártó Péter (b) társaságában részt vesz a tizenegy vezető közgazdásszal folytatott egyeztetésen a Miniszterelnökségen
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

 

Közgazdászokkal konzultált a miniszterelnök

Mtolcsy György
sajtótájékoztatót tart
Fotó MTI

Matolcsy György azt követően, hogy a miniszterelnökkel közösen tizenegy vezető közgazdásszal tárgyalt péntek délután.sajtótájékoztatón elmondta: új növekedési terv keretében meg kell vizsgálni, milyen belföldi vagy külföldi pénzügyi forrásokat lehet bekapcsolni a beruházásokba, és ezzel nagyobb növekedést produkálni. A pénzügyi védőháló érdekében az IMF-fel és az EU-val való szoros együtt-működést hangsúlyozta, és fontosnak nevezte az együttműködést a Magyar Bankszövetséggel a végtörlesztések érdekében. Kijelentette: csökkenő német GDP-bővülés a magyar gazdaság 0,5 és 1 százalék között bővülhet 2012-ben nem reális a  1,5 százalékos növekedés. Matolcsy azt mondta, a vezető közgazdászok véleménye szerint a magyar gazdaság fundamentumai nem indokolják Magyarország leminősítését. „Itt valami más van. Voltak, akik ki is mondták, hogy itt egy spekulációs támadás egyik eleme van, voltak, akik ebben nem voltak biztosak, de abban egyetértettek, hogy a fundamentumok nem indokolják a Moody's leminősítését" - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Magyarország utoljára 1996-ban szerepelt Moody's-nál a befektetésre nem ajánlott Ba1 kategóriában, ugyanannak az évnek a végén a hitelminősítő ennél eggyel, jobb, Baa3 kategóriába sorolta az országot. A bejelentés után romlott a forint árfolyama, a tőzsde is negatívan reagált az eseményre, amelyet hazai és külföldi elemzők egyaránt kommentáltak pénteken. „Biztosra vehetőnek" nevezték a magyar jegybanki kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők azután, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő a befektetési ajánlású szint alá rontotta a magyar kormánykötvény-besorolásokat. A hírre eddigi csúcsa közelébe emelkedett a magyar államadósság-törlesztés leállásának kockázatára kínált határidős piaci biztosítási tranzakciók árazása a pénteki londoni kereskedésben.

A kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája jelentős befolyásoló erő

A Moody's lépése ráirányította a figyelmet arra, hogy az államháztartási egyensúly érdekében fel kell gyorsítani a Széll Kálmán Tervet és a konvergenciaprogramot alátámasztó törvénykezést mondta Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője:. Ha az EU és az IMF biztosítottnak látja, hogy 2013-ban is 3 százalék alatt marad az államháztartási hiány, Magyarország mostani besorolása már ez nem lenne - jegyezte meg. Az elemző hangsúlyozta, hogy a Moody's értékelésében a magyar kockázatokat jelentősen befolyásoló euróválság is szerepet játszik. Mint mondta, a befektetők attól tartottak, hogy esetleg egyszerre két hitelminősítőnél is romlik Magyarország adósbesorolása, de ez a veszély elhárult a Standard and Poor's csütörtöki bejelentése nyomán: a ház egyenes utalást tett arra, hogy a magyar osztályzatról szóló döntésével valószínűleg megvárja az IMF-EU-tárgyalások kimenetelét.

Meglepőnek nevezte Árokszállási Zoltán, a Erste Bank elemzője a Moody's lépését a Standard & Poor's bejelentése után. Abból a szempontból viszont nem volt meglepő, hogy a kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája jelentős befolyásoló erő, és ezt a hitelminősítő is jelezte indoklásában. A forint- és a magyar államkötvénypiacon már jó ideje a nem befektetői kategóriába sorolt papírokéhoz hasonló áron forognak a magyar állampapírok és a forint - tette hozzá az elemző, aki szerint negatív lesz a hatása a leminősítésnek. A piacokon további gyengülés lehet, de talán nem lesz végzetes a piaci reakció. Az elemző kifejtette: a leminősítés mindenképpen növeli a kockázatát egy kamatemelésnek, de nehéz megmondani végül mi lesz az MNB Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A reálgazdaságnak nem lenne szüksége kamatemelésre, az állam finanszírozási helyzete viszont nem engedi meg a kamatcsökkentést, inkább kamatemelést indokolna. Ezek a szempontok ütközhetnek a monetáris tanácsban, de nőtt az esélye egy kamatemelésnek - mondta Árokszállási Zoltán.

Mesterházy felhívása, Lázár válasza

Mesterházy Attila
Fotó: MTI

Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válasszon új miniszterelnököt és új kormányt a Fidesz-frakció, szólította fel Mesterházy Attila az MSZP nevében Lázár Jánost. A szocialista pártelnök-frakcióvezető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a Moody’s megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást. Mesterházy, aki azt kérte, hogy a Fidesz-frakció olyan új kormányfőt válasszon, aki „kellően hiteles” ahhoz, hogy megoldja a problémákat, úgy fogalmazott: Orbán Viktor kormányfő teljesen elveszítette a hitelét a világban, ezért mennie kell. Elég volt a nagyképűségből, az arroganciából és a háborús politikából, mert ez vezetett oda, hogy másfél évvel a választások után Magyarország nagyobb bajban van, mint 2008-ban vagy 2009-ben volt – mondta. Kijelentette azt is, hogy Orbán Viktoron és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszteren kívül ma mindenki látja, hogy Magyarország nem összeesküvés, hanem „két ember hülyeségének az áldozata” lett.

Lázár János
Fotó: MTI

Mesterházy hozzátette, már akkora a baj, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások sem tudták megmenteni az országot a leminősítéstől. Saját javaslataikat ismertetve közölte, hogy az ország iránti bizalom visszaállításának érdekében a kormánynak a lehető leggyorsabban meg kell állapodnia az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, emellett radikális gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, miközben helyre kell állítani a jogállam rendjét és a demokratikus működést.

Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint a szocialisták első emberének nem hozzá, hanem orvoshoz kellene fordulnia. „Úgy látom, hogy Mesterházy Attila képviselőtársam nem bírja a politikával járó feszültséget. Ezzel a problémájával azonban ne hozzám, hanem orvosához forduljon. Jó pihenést és jobbulást kívánok neki!” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A meglepetést az hozta Pálffy Gergely, a Solar Capital elemzője szerint is, hogy az S&P jelzését követően következett be a Moody's bejelentése. Ebben a helyzetben viszont az elemző szerint megnőtt annak a valószínűsége, hogy a Standard & Poor's előbb cselekszik, mint a korábban jelzett 90 nap, mert - a 2008-as hitelválság miatt - kompenzációs cselekedeti nyomás alakult ki a hitelminősítők között. A legjobb szcenárió szerint pár hónapos időtávon jelentős forintgyengülés mellett a piac kikényszeríti a kormányból egy a jelenlegieknél átfogóbb és előremutatóbb gazdaságpolitika meghatározását, amelyhez az IMF a piacok számára is hiteles szakmai segítséget nyújthat. Ezt követően mérséklődhet a forint gyengülése, ha az euróövezeti államkockázati felárak nem okoznak további jelentős gyengülést a közép-kelet európai devizák között. A baljós jövőkép viszont ennél makacsabb gazdaságpolitikát vizionál, ez viszont az eddigieknél durvább forintgyengülést hozhat, elsősorban az euróval szemben, mivel ebben az esetben „erősen konvergálhat a nulla közelébe annak az esélye", hogy a GDP-arányos államadósság a tavalyi 81 százalékról nemhogy a kormány által célul kitűzött 50 százalékra nem csökken, de kisebb mértékben sem mérséklődik.

A piac alapkamat-emeléssel kalkulál

A nagy intézményi szereplők csak kisebb részben pozícionálták magukat arra, hogy Ba1 kategóriába kerül a magyar minősítés, mondta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, így a portfolió-átrendezések akár heteket is igénybe vehetnek, ezért rövid távon a hazai piac alulteljesítésére számít. Ám mivel befektetői szempontból a bizonytalanságnál még a leminősített kategóriába kerülés is jobb, az Equilor elemzője szerint, portfolió-átrendezést követően akár pozitív korrekcióval is járhat a hazai parketten a Moody's leminősítő döntése. A kötvénypiaci hatásokat tekintve viszont felgyorsul a tőkekiáramlás, így tovább csökken a külföldiek kezében lévő 3763 milliárd forintos állomány. Az elemző szerint a piaci szereplők 2-3 hónapos időtávon egyelőre 100 bázispont körüli kamatemeléssel kalkulálnak, s a mostani bejelentést követően a cég arra számít, hogy még inkább a kamatemelés felé mozdul el ez a piaci szegmens, „bár jegybanki kamatemeléssel csak akkor számolunk, ha huzamosabb ideig mutatkoznak pánikszerű reakciók a forintpiacon" - mondta Kuti Ákos.

Nem nagy meglepetés, a magyar államadósság leminősítése a spekulatív kategóriába hiszen az elmúlt hetekben egyre több jel mutatott erre, és a tőkepiacok is elkezdték ezt beárazni, mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.. Ennek ellenére szerinte rövid távon további forintgyengülés várható, és a magyar államkötvények árfolyama is esni fog, egyrészt pszichológiai okokból - hiszen egy negatív hír elveszi a befektetők kedvét az adott ország befektetési eszközeitől -, másrészt azért, mert a negatív kilátás a további leminősítés lehetőségét sem zárja ki. Az elemző emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban már nem volt kielégítő a kereslet a hazai állampapír-kibocsátásokon - két aukció is sikertelen volt, több aukció méretét pedig csökkentette az ÁKK -, így a befektetők állampapír-kereslete, ezáltal a piaci finanszírozás egyre inkább kérdéses lesz a leminősítés után. A piac egyértelműen arra fog figyelni, hogy milyenek a megállapodás esélyei az EU-IMF-küldöttséggel. Ha a kormány és az IMF közötti megállapodás nem jön létre az év vége előtt, és az EU adósságválsága nem enyhül, a piaci finanszírozás lezárulhat Magyarország előtt. Csütörtökön a 12 hónapos állampapírhozam már 7 százalék felett volt, a hosszabb államkötvények hozama pedig a 9 százalékos szintnél tartózkodik, így az MNB sem tudja sokáig halogatni a kamatemelést - magyarázta a szakember.

A kamatemelésnek már csak a mértéke kérdéses, véli Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója, aki szerint a 2009 február-május közötti időszakban indikált a piac hasonlóan hosszú ideig és a jelenlegihez mérhető nagyságrendű kamatemelést anélkül, hogy a jegybank ténylegesen szigorított volna a monetáris feltételeken. Visszatekintve jól látható, hogy akkor azért nem volt szükség további szigorításra, mivel a Lehman-összeomlás után a fejlett piaci országok üzleti ciklusai pont abban az időszakban rugaszkodtak el mélypontjukról, éppúgy, ahogy a tőzsdéken is a március jelentette a fordulópontot. Nem kizárt, de egyelőre erősen kérdéses, hogy az eurózóna adósságkrízisében a következő napokban vagy hetekben bekövetkezhet-e a 2009 márciusihoz hasonló, meghatározó trendforduló. Ha nem történik rövid távon határozott javulás a nemzetközi hangulatban, akkor inkább már csak kamatemelés mértéke az, ami kérdéses, maga a tény, hogy emelésre van szükség, nem. A szakember szerint év végére 7 százalék lehet az alapkamat. A Moody's döntését illetően szerinte a legkomolyabb aggodalomra az adhat okot, hogy a hitelminősítő úgy véli: az IMF-szerződés tető alá hozása nem feltétlenül indokolná a besorolás automatikus javulását, mert a megállapodás megkötése ugyan mérsékelné az azonnali finanszírozási nehézségeket, de Magyarország adósságszerkezete továbbra is sérülékeny maradna a külső sokkokkal szemben. A Moody's-leminősítés azonnali piaci hatása már magában is markánsnak tekinthető, hiszen péntek reggel az euró újra 317 felett is járt a forinttal szemben, a 10 éves állampapírhozamok pedig alulról súrolták a kétszámjegyű tartományt, ám ennél sokkal fontosabb, hogy a leminősítés csírájában fojtotta el az IMF-hez való közeledés által előidézett, kibontakozni látszó kedvező fordulatot a magyar pénzügyi eszközök értékeltségében. A leminősítés egy csapásra újra az esélyes forgatókönyvek közé rántotta vissza azt az eshetőséget, miszerint az MNB egyszeri, akár 2,5-3,0 százalékpontos emelés végrehajtására kényszerülhet. Ez a lehetőség már csak azért sem tűnik olyan elképzelhetetlennek, mivel fél éven belül, már így is több mint 1,5 százalékpontos emelést áraz a piac. Mindezek alapján az MNB november 29-ei ülésén előreláthatólag minimum 50 bázisponttal emelheti meg az alapkamatot, véli a szakember, amit egy hasonló lépés követhet decemberben.

Magyarországnak nagyon kell a megállapodás az IMF-fel

Magyarország adósosztályzata technikailag változatlanul befektetési ajánlású, hiszen a három nagy hitelminősítő közül kettő - a Standard & Poor's és a Fitch Ratings - továbbra is befektetői szinten tartja nyilván a magyar besorolásokat, emelték ki pénteki kommentárjukban az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai. A ház szerint a Moody's által bejelentett leminősítésnek „csak nagyon korlátozott" közvetlen hatással szabadna járnia a magyar befektetési eszközökre. A ház elemzői szerint azok a magyar szuverén dollárkötvények, amelyek befektetési osztályzatú adósságokra szakosodott irányadó amerikai kötvényindexekben szerepelnek, kikerülhetnek ezekből az indexekből, de erre is valószínűleg csak akkor kerülne sor, ha még egy hitelminősítő rontaná a magyar adósosztályzatot. A magyar piacokon szintén korlátozott hatásnak szabadna csak érvényesülnie, mivel a felzárkózó térségre szakosodott intézményi befektetők számára a portfolióikban szereplő adósságok hitelminősítői besorolása általában nem korlátozó tényező. A mégis erőteljes pénteki piaci reakciót ház szerint nyilvánvalóan fokozta, hogy az amerikai piacok a hálaadásnapi hosszú hétvége miatt zárva vannak.

Egyes befektetők a Moody's döntését a magyar kilátások romlásának megerősítéseként értelmezhették, és úgy dönthettek, nem várnak további leminősítésekre - vélekedtek pénteki kommentárjukban a Barclays Capital londoni elemzői.

„Gyakorlatilag eldőlt", hogy az MNB emeli jelenleg 6,00 százalékos alapkamatát a 4cast nevű pénzügyi elemző cég közgazdászai szerint, akik a jövő hétre 0,5 százalékpontos emelést jósolnak. Véleményük szerint a „nagy kérdés" most inkább az, hogy a nagy külföldi kötvénybefektetők elkezdik-e jelentősebb mértékben „megnyirbálni" pozícióikat. Ezen a héten ugyan már nincs elsődleges forgalmazói aukció, de a jövő heti ajánlat értékesítése „kemény" feladat lesz. Az elemzők szerint a magyar kötvénypiac nem elég mély ahhoz, hogy nagyobb kínálatot felvegyen, és fennáll annak a kockázata, hogy diszfunkcionálissá válik. A leminősítés után előállt piaci helyzetben Magyarország számára immár nagyon szükséges a megállapodás az IMF-fel.

„Az IMF-megállapodás körüli hangulatzene egyszerűen nem meggyőző"

„Érdekes kettősségűnek" nevezte a Moody's és a Standard & Poor's Magyarországgal kapcsolatos lépéseit pénteki értékelésében Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője. Az S&P csütürtükün „februárig adott időt a kormánynak" az IMF-megállapodás elérésére, a Moody's azonban a jelek szerint azon a véleményen van, hogy „az IMF-megállapodás körüli hangulatzene egyszerűen nem meggyőző" - fogalmazott az RBS vezető londoni elemzője. Szerinte „a labda most az MNB térfelén van", a jegybank vagy közvetlenül beavatkozik a devizapiacon, vagy kamatot emel. A közgazdász szerint a kamatemelés nyilvánvalóan nem segítené a kormányt a növekedés beindításáért folytatott küzdelmében, és az MNB-t „gyűlölnék", ha 0,25-0,50 százalékpontnál nagyobb emelést hajtana végre. Az elemző egyelőre nem várja, hogy a kormány belemenjen egy erőteljes feltételrendszerű készenléti IMF-csomag elfogadásába, mivel ez komoly fordulat lenne az eddigi állásponthoz képest.

Változatlanul arra számítanak a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői, hogy Magyarország 2012 első felében elővigyázatossági jellegű készenléti megállapodásra jut a valutaalappal. A ház szakértői pénteki helyzetértékelésükben a Moody's leminősítési indoklásából azonban kiemelték azt a megállapítást, amely szerint a kormány kondíciók nélküli biztonsági hálóról kíván tárgyalni az IMF-fel. Az elemzők szerint a Fitch Ratings és a Standard & Poor's részéről „nem tűnik azonnali" kockázatnak a leminősítés, de a következő hónapokban valószínűleg ők is lépni fognak. A cég londoni közgazdászai közölték: a 0,5 százalékos jövő évi magyarországi növekedésről szóló Moody's-előrejelzés „pontosan egyezik" a JP Morgan által a magyar gazdaságra érvényben tartott, 2012-re szóló GDP-növekedési prognózissal.

A ház elemzői - szemben eddigi előrejelzésükkel. amely szerint az MNB változatlanul hagyja a 6,00 százalékos alapkamatot - 0,5 százalékpontos kamatemelést várnak az MNB monetáris tanácsának jövő keddi ülésén. A ház pénteki értékelése szerint folytatódik az európai piaci stressz eszkalálódása, és ehhez járul most a magyar befektetési ajánlású osztályzat megvonása a Moody's részéről, s ebben a környezetben erősödni fog a kamatemelés támogatottsága a monetáris tanácsi tagok körében. A cég londoni szakértői szerint a hét tagból hárman készek lettek volna támogatni egy emelést már a legutóbbi ülésen is. A ház szerint ugyanakkor a négy külső monetáris tanácsi tag ellenállása felveti annak a kockázatát, hogy végül egy kompromisszumos, 0,25 százalékpontos emelésről vagy kamattartásról születik döntés a jövő héten. Ez utóbbi esetben a JP Morgan elemzői decemberre valószínűsítenek egy „valószínűleg nagyobb" kamatemelést. Az ugyan „vitatható", hogy a kamatemelés önmagában elég hatékony eszköznek bizonyulhat-e a forint megerősítésére a jelenlegi környezetben, de az MNB valószínűleg szükségesnek tartja hitelessége erősítését - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.