Pénzügyi helyzetüket tekintve is érezhető a pesszimizmus a nagyok körében, amire magyarázattal szolgál az egyre szűkülő árbevétel-nyereség olló. Előbbi tekintetében stagnálással kalkulálnak a cégvezetők, miközben átlagosan 1,3 százalékos csökkenést prognosztizálnak a következő egy évre szóló árbevétel-várakozások vonatkozásában.
Ágazatok szerint nézve egyedül a kereskedelmi szektor tudott az előző negyedévhez képest javuló várakozásokról beszámolni, noha ez is csak azt jelenti, hogy szinte változatlan, -0,1 százalékos árbevétel-változással kalkulálnak a következő egy évre. Az előző negyedévben az átlagot felfelé húzó szolgáltató szektor közel 2 százalékpontos visszaeséssel számol és csupán 1,7 százalékos növekedést vár árbevétel tekintetében, míg a korábban is döcögő ipar bevételvárakozásai is romlottak: 0,3 százalékról -1,4 százalékra.
„Bár a K&H nagyvállalati növekedési index értéke kis mértékben emelkedett, továbbra is a negatív tartományban maradt, és a vállalatvezetők többsége nem is számít érdemi fordulatra a következő egy év során. Ennek lehetséges okai között jelentős súllyal van ott a jelenlegi, bizonytalan külgazdasági helyzet. Noha a vámmegállapodás megszületett az USA és az EU között, a vámemelkedés kihívás elé állítja az exportra komolyan támaszkodó nagyvállalatokat. Bár az elmúlt 3 évben csökkenő tendencia volt megfigyelhető a kizárólag belföldre értékesítő nagyvállalatok arányában, az exportból származó bevételek tekintetében most átlagosan 0,1 százalékos csökkenést várnak a nagyok – ami az előző negyedévben mért 3,2 százalékos növekedési várakozáshoz képest igen jelentős visszaesés. Mindeközben a belföldi piacokról érkező bevételek vonatkozásában még mindig inkább az eddig jellemző árbevétel szinttel, azaz a jövő évre nézve változatlansággal számolnak” – kommentálta az eredményeket Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.
