A gyermekek születése és a gyermeknevelés a társadalom és a gazdaság sarokkövét adja. Természetesen az, hogy az édesanya mikortól tér vissza a munkába, az mindig specifikus kérdés, egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés. Vannak, akik anyagi okokból kényszerülnek munkavállalásra a gyermek születését követő rövid időn belül. Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka volt aktív munkavállaló és dolgozott 2021-ben, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt, míg Magyarországon az OECD adatai szerint az édesanyák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben.
Gyed és gyes melletti munkavállalás lehetőségei Magyarországon
A kisgyermek születését követően a szülők (elsősorban az édesanyák) többféle támogatásra, fizetett szabadságra jogosultak, azonban változó, melyik mellett végezhetnek fizetett munkát.
A csecsemőgondozási díjra (csed) alapvetően csak az édesanya jogosult, ennek keretében fizetett 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ugyanakkor nem jár a csecsemőgondozási díj, ha bármilyen jogviszonyban az édesanya keresőtevékenységet folytat. Akár munkaviszonyban, akár egy otthonról végezhető vállalkozói tevékenységről van tehát szó, a csecsemőgondozási díjról ilyenkor le kell mondani.
A gyermekgondozási díj (gyed) a csecsemőgondozási díj (szülési szabadság), illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár a szülőnek. A gyermekgondozási díjat a cseddel ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A támogatás összege jövedelem alapján kerül meghatározásra. A gyed mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított gyed összegét is.
Fontos tudni, hogy a gyed folyósítása alatt a gyermeket otthon kell nevelni, nem lehet napközbeni ellátást nyújtó intézményben elhelyezni (pl. bölcsődébe adni), kivéve abban az esetben, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, vagy nappali képzésen tanul. Vagyis ez azt jelenti, ha az édesanya visszamegy dolgozni, miközben a gyermeke bölcsődébe jár, akkor az édesanya a fizetése mellett a gyermeknevelési támogatásokra is jogosult (gyes vagy a gyed).
Bölcsődefejlesztési program:
Az édesanyák munkába való visszatérését segítik a bölcsődék, ahol a szülők biztonságban tudhatják gyermeküket. 2010 óta több mint háromszorosára emelkedett a bölcsődék számát Magyarországon – 1130 településen érhető el bölcsődei szolgáltatás, és összesen 65 ezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma.
További gyed lehetőségek:
A diplomás gyed és a nevelőszülői gyed esetén az általánostól eltérőek a szabályok, csak a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet folytatni.
A nagyszülői gyed jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen. A folyósítás alatt a nagyszülő viszont nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A gyermekgondozást segítő ellátásban (gyes) részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat, azt követően viszont már időkorlátozás nélkül. Továbbá aki gyerben részesül (ez a gyermeknevelési támogatás a három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám esetében) legfeljebb heti 30 órában vállalhat munkát, de ha a munkavégzést kizárólag az otthonában végzi, akkor nincs időkorlátozás.
Továbbá fontos tudni arról is, hogy 2023-tól „Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” szóló T/1845. számú törvényjavaslat alapján változott a munka törvénykönyve:
A szülőknek gyermekük 4 éves koráig a munkáltató köteles biztosítani a részmunkaidő lehetőségét.
Emellett a gyermek 8 éves koráig kérhetik a munkavégzési hely és a munkarend módosítását (részmunkaidőt és otthoni munkavégzést).
Valamint távmunkát is igényelhetnek a szülők, amit csak kellő indoklással utasíthat el a foglalkoztató.
Miért éri meg kisgyermekes szülőt alkalmazni?
Európa és azon belül Magyarország munkaerőpiaca a világjárványt követően viszonylag rövid idő alatt talpra állt, és ismételten kulcsproblémává vált a munkaerőhiány, mely a társadalom idősödésével egyre csak fokozódhat. Ezért egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják: pl. 25 év alattiak szja-mentessége az átlagbérig, nyugdíjas munkavállalók járulékmentessége. Továbbá különféle adókedvezményeket tudnak bizonyos vállalatok igénybe venni: 2013 óta a Munkahelyvédelmi Akció keretében a bérköltségekben támogatást kapnak azon munkáltatók, akik a leginkább érzékeny helyzetben lévő munkavállalói csoportokat, köztük kisgyermekes szülőket (vagy fogyatékossággal élőket) alkalmaznak.
Tehát ami az anyagi előnyöket illeti, a kisgyermekes szülők foglalkoztatását segíti elő, hogy a gyed, a gyes, valamint a gyet folyósítása alatt, vagy ezeknek a juttatásoknak a lejártát követően munkába álló szülő után a munkáltatók szociális hozzájárulási adójukból (szocho) kedvezményre lehetnek jogosultak.
Nemcsak anyagi előnyökkel jár a kisgyermekes anyukák foglalkoztatása – amellett, hogy kellő rugalmasságot is igényel a munkáltató részéről (rugalmas munkaidőbeosztás és otthoni munkavégzés lehetősége). A gyed mellett dolgozó anyuka akár csak heti pár óra munkavégzéssel lépést tart a világgal, annak változásával (esetleg szakmai újdonságokkal, hírekkel), vagyis nem esik ki a szakma és a munka ritmusából. A gyermeknevelés pedig új készségeket is kifejleszthet az édesanyánál, melyeket a munkájában is kamatoztathat (pl. logisztika, önismeret, magabiztosság, fókuszáltság).
Kisgyermekes szülőkről mint potenciális munkaerőforrásról, a gyermekgondozásról- és ellátásról globális szinten, annak finanszírozásáról és a családi költségekről korábbi elemzésünkben írtunk részletesen.
Milyen indokok lehetnek a munkavállalás hátterében?
Legtöbb esetben nemcsak várják vissza az édesanyákat a munkáltatók – főleg azokon a területeken, ahol munkaerőhiány van –, hanem kedvezményeket is adnak a foglalkoztatásukra. A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok részéről azonban több szempont is mérlegre kerülhet, és különféle indokok miatt dönthetnek az édesanyák a munka vagy a „teljes munkaidős” gyermeknevelés mellett (a teljesség igénye nélkül, általánosságban, mivel egyedi specifikus esetek előfordulhatnak):
Elszakadás a gyermektől napközben (mérlegelendő kérdések: lelki teher, aggodalom, családi logisztika kérdései stb.): ebben segíthetnek a bővülői bölcsődei szolgáltatások, az otthoni munkavégzés, részmunkaidő lehetősége.
Családi költségvetés kérdései: lehetnek olyan családok is, ahol anyagi okokból kényszerül az édesanya munkát vállalni a gyermeknevelés mellett. Mindebben igyekeznek segíteni a különféle állami családtámogatási programok (pl. ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, ingyenes tankönyvellátás, utazási kedvezmény, adókedvezmény) – amellett, hogy segítik az édesanyák visszatérését a munkába, ha úgy döntenek.
Az édesanya lelki egyensúlya az egész családra kihat: elsődleges a család, és a gyermekek szeretete, nevelése – ezt pedig a szülők, főleg az édesanya feltöltődése nagymértékben tudja támogatni. Ennek lehet egyik (!) módja – személyiségtől függően –, ha kiszakad néhány órára a családi közegből, és „visszatér régi életéhez”, munkájához. Így a világgal is lépést tart, és nem esik ki a munka ritmusából.
Mindemellett viszont fontos hozzátenni és megfontolni, mennyire éri meg a családnak az édesanya munkája kisgyermek mellett. Hogyan tudják időben megoldani a munkavégzést? Hogyan hat ki a kisgyermek nevelésére vagy épp a szülők kapcsolatára? Mikor használ vagy épp inkább árt a családi dinamikának az édesanya munkavállalása?
Nem lehet elégszer hangsúlyozni azonban, hogy az édesanya visszatérése a munkába – akár rövidebb munkaidőben és/vagy otthonról – mindig egyéni és/vagy családi szinten hozott döntés kell, hogy legyen.
Mennyien dolgoznak gyermekgondozási díj mellett Magyarországon?
A KSH tájékoztatása szerint gyed és gyes mellett összesen 31,5 ezren dolgoztak 2024 harmadik negyedévében (legfrissebb rendelkezésre álló adat) Magyarországon (átlagos állományi létszám a szervezet tevékenységében résztvevők körében, az egyéni vállalkozók nélkül). Munka mellett 19 232 fő részesült gyedben, míg 12 264 ezer fő gyesben a vizsgált időszakban.
A vizsgálat körét illetően a KSH kiemeli, hogy az adatok az alkalmazásban állókat tartalmazzák, és azokat a társas vállalkozókat, akik részt vesznek a szervezetük munkájában, és a minimálbérnél magasabb bért vesznek fel, de nem minősülnek alkalmazásban állónak. Az átlagos állományi létszám számításakor a KSH figyelembe vette azt is, ha valaki a hónap csak egy részét dolgozta le, vagy egy hónapnál tovább volt távol kereset nélkül, és a létszámba így kevesebb, mint egy fővel számít bele.
A KSH adatai alapján Magyarországon az elmúlt évek során emelkedett a munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos állományi létszáma, 2021 harmadik negyedévéhez képest (összesen 27,6 ezer fő) 14 százalékos bővülést tapasztalhattunk 2024 harmadik negyedévére (összesen 31,5 ezer fő).
Fontos azt látni viszont, hogy a gyed és a gyes mellett munkát végzők csoportja közt átfedés lehet, mivel egy szülő több gyermek esetén mindkét ellátásban részesülhetett, illetve az év során változhatott az ellátása.
3 év alatt 14 százalékkal nőtt a gyed és a gyes mellett munkát vállalók száma Magyarországon.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (www.ksh.hu) – Munka mellett gyedben és gyesben részesülők átlagos állományi létszáma a szervezet tevékenységében résztvevők körében, az egyéni vállalkozók nélkül, 2021-2024 [fő] – egyedi kérésre összeállított táblázatos adatállomány. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21050328/
A kisgyermeket nevelő nők foglalkoztatási rátája világszinten
Világszinten országok között eltérő, milyen mértékű szülési és gyermekgondozási szabadságot adnak az édesanyáknak, illetve milyen mértékű fizetést kapnak az otthon maradó, gyermeket nevelő szülők (erről részletesen korábbi elemzésünkben írtunk). Valahol rövidebb fizetett szabadság jár az édesanyáknak a gyermek születését követően (pl. Portugáliában 6 hét fizetett szülési szabadság), és így hamarabb térnek vissza dolgozni; míg más országokban hosszabb ideig is támogatják a szülőket, hogy otthon maradjanak gyermekükkel (pl. Szlovákiában, Finnországban és Magyarországon több mint 150 hét a nőket megillető szabadságok hossza szülést követően).
Ezek alapján is változik, mely országban mikor kezdenek munkába állni az édesanyák a gyermekek születését követően. Erre reflektál az OECD, mely a világ 32 országa tekintetében vizsgálta, hogy 0-2 év közti gyermek nevelése mellett a 15-64 éves nők mekkora aránya foglalkoztatott, és ők milyen státuszban vannak.
Az OECD átlagában a 0-2 év közti gyermeket nevelő édesanyák 45 százaléka dolgozott, miközben nem volt (szülési vagy szülői) szabadságon. Forrás: OECD. Szerző: Erdélyi Dóra. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20161852/
Az adatok alapján az OECD átlagában (ahol rendelkezésre állnak adatok) az újdonsült édesanyák (legfiatalabb gyermekük 0-2 éves korú) 64 százaléka rendelkezik foglalkoztatotti státusszal. Ezen belül, az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt (nem volt szülési vagy szülői szabadságon), 9 százalékuk a vizsgált évben szülési szabadságon volt (miközben állományban is volt), valamint 9,5 százalékuk szülői szabadságát töltötte (miközben szintén volt foglalkoztatotti státusza).
A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közti gyermekük nevelése közben (mindkét országban igen rövid a fizetett szülési szabadság, rendre 16 hét és 6 hét). Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák (0-2 év közti gyermek mellől), majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Az édesanyák többsége (52,6 százalék) szülői szabadságon volt 2021-ben idehaza, miközben állományban tartották a munkahelyén. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően (több mint 150 hét, ahogy Finnországban is). Így kevésbé létszükséglet az édesanyáknak (és a családoknak), hogy anyagi okok miatt visszatérjenek a munkaerőpiacra, hanem tovább maradhatnak otthon gyermekükkel.
Következtetések – összefoglalás
A munkaerőhiánnyal, a társadalom idősödésével egyre inkább ráirányul a figyelem a munkaerőpiac peremén lévő csoportokra, melyek munkaerő-tartalékait eddig kevésbé aknázták ki, így potenciális munkaerőforrást jelentenek: diákok, fiatal munkavállalók, kisgyermeket nevelő szülők, idősebb foglalkoztatotti korosztály és a nyugdíjasok, továbbá a fogyatékossággal élők. Ezeknek a csoportoknak a foglalkoztatását különféle kedvezményekkel is támogatják.
A munkaerőpiac másik oldalán, az édesanyák és családok részéről azonban több szempont is mérlegre kerülhet a munkavállalási kérdések eldöntésekor: anyagi, lelki, családi vagy akár egészségi kérdések, melyek alapján saját egyéni körben, családi szinten hoznak döntést a munkába állásról.
Magyarországon legkorábban a csed folyósításának lejártát követően (a gyermek születését követő 169. naptól) lehet keresőtevékenységet folytatni anélkül, hogy le kellene mondani az ellátásokról, vagyis az édesanya idő- és jövedelemkorlát nélkül vállalhat munkát gyed, gyes és gyet mellett (utóbbi esetben lehetnek megkötések).
A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében munka mellett átlagosan 31,5 ezren részesültek gyed-gyes juttatásban Magyarországon, mely három év alatt 14 százalékos növekedést jelent. Nemzetközi szinten, az OECD átlagában az édesanyák 45 százaléka aktív munkavállaló volt, miközben legalább egy 0-2 év közti gyermeket nevelt. Továbbá 9 százalékuk a vizsgált évben szülési szabadságon volt (miközben állományban is volt), valamint 9,5 százalékuk szülői szabadságát töltötte (miközben szintén volt foglalkoztatotti státusza).
A vizsgált 32 ország közül Hollandiában (74 százalék) és Portugáliában (68 százalék) dolgoztak legnagyobb arányban az édesanyák 0-2 év közti gyermekük nevelése közben (mindkét országban igen rövid a fizetett szülési szabadság, rendre 16 hét és 6 hét). Legkisebb arányban Csehországban (11,1 százalék) és Szlovákiában (9,1 százalék) dolgoztak az édesanyák (0-2 év közti gyermek mellől), majd Magyarországon, ahol az OECD adatai szerint 0-2 év közötti gyermekek nevelése mellett az anyukák 16,3 százaléka dolgozott aktívan 2021-ben. Emögött az is állhat, hogy Szlovákiában és hazánkban a leghosszabb világszinten a fizetett szülési, ill. szülői szabadság összességében a gyermekek születését követően. (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
