„A közös megegyezés mindkét fél közös akaratából jön létre, mindkét fél aláírása szükséges hozzá. Ha a munkavállaló nem érzi helytállónak az indoklást vagy nem ért egyet a megállapodásban foglaltakkal, fontos, hogy addig ne írja alá, amíg nem kérdezett rá a számára nem érthető vagy nem egyértelmű részletekre. Az már késő, ha az aláírást követően jelzi a követeléseit a munkavállaló (például hogy járt volna neki egy többhónapos végkielégítés). Csak abban az esetben kezdeményezhet peres eljárást, ha a megállapodás megkötése során tévedésben volt, megtévesztették vagy ha jogellenes fenyegetéssel vették rá az aláírásra. A tapasztalat azonban az, hogy csak elenyésző azok száma, akik így sikerrel jártak” – mondja a szakértő.
Kiemelte: arra viszont számos példa van, hogy a munkavállaló – az aláírást megelőzőleg – követeléssel élt és ezeket érvényesíteni is tudta. Ez is jól mutatja azt, hogy a munkáltatók nem fordítanak kellő figyelmet a megállapodás szöveges kidolgozására, és nem számolnak minden eshetőséggel; köztük például, hogy milyen lehetséges követeléseket kaphatnak, és ezeket hogyan tudják elrendezni.
