Európa többi nagy gazdasága

Franciaország várhatóan eléri Németország lassú, mindössze 0,9 százalékos növekedését, míg Olaszország holtversenyben áll Ausztriával a kontinens leglassabb növekedésével (0,8 százalék). Oroszországot (1 százalék) továbbra is visszafogják a háborús gazdaság magas kamatlábai és alacsony belföldi kereslete, míg az Egyesült Királyság (1,3 százalék) csak kissé teljesít jobban.

Spanyolországot az eurozóna legújabb sztárjaként emlegetik, az ibériai ország a COVID utáni magas állami beruházásoknak és az erős megújuló energiaforrásoknak köszönhetően a leggyorsabban növekvő nyugati nagy gazdasággá vált. A 2026-ra vonatkozó 2 százalékos előrejelzés lassulást jelent az elmúlt években látott 2,8-3,5 százalékhoz képest. A spanyolok sorsa ugyanolyan drámaian megfordult, mint német társaiké a 2010-es évek euroövezeti válsága után.

Európa keleti és déli felemelkedése

Lengyelország (3,1 százalék) egy másik feltörekvő EU-s nagyágyú, míg az apró szigetország, Málta lenyűgöző 3,9 százalékos növekedése valószínűleg az unió legmagasabb gazdasági növekedését fogja produkálni.

Az EU-n kívül Kelet-Európa és a Kaukázus országai jelentős növekedési központokként jelennek meg, élükön Grúziával (5,3 százalék), Örményországgal (4,9 százalék) és a háború sújtotta Ukrajnával (4,5 százalék).

Törökország, a Földközi-tenger keleti térségének legnagyobb gazdasága, 3,7 százalékos növekedési előrejelzéssel néz szembe, bár az eredményeket befolyásolja a 2022-es és 2024-es csúcsokat követő 30 százalék körüli inflációs ráta.