A munkaerő-kölcsönzést alkalmazó vállalatoknál szintén lényegesen magasabb, 24–25 százalékos az elvándorlás, szemben a kölcsönzött munkaerőt nem foglalkoztató cégeknél mért 12–15 százalékkal. Ennek azonban az is oka lehet, hogy ott használják inkábba a munkaerőkölcsönzést és a vendégmunkásokat, ahol szezonálisan vagy szükség munkaerőre, vagy eleve magas a fluktuáció, esetleg másképp nem találnak kollégákat.
A termelővállalatok több mint harmada foglalkoztat vendégmunkásokat
A tartós munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok az elmúlt években egyre nagyobb mértékben fordultak a külföldi munkavállalók felé. A kutatás szerint a termelővállalatok 37 százaléka, míg a szolgáltató cégek 18 százaléka foglalkoztat vendégmunkásokat.
A külföldi munkaerő azonban nem jelent automatikus megoldást a problémákra. A vendégmunkások körében az éves fluktuáció megközelíti a 60 százalékot, ami több mint háromszorosa a saját állományú munkavállalóknál mért 18 százaléknak. Ez különösen a hosszabb betanítást igénylő munkakörökben okozhat jelentős többletköltséget.
A kutatás az egyes származási országok között is számottevő különbségeket tárt fel. A vizsgált vendégmunkások közel felét adó ukrán dolgozóknál 71 százalékos volt a fluktuáció. A második legnagyobb csoportot alkotó Fülöp-szigeteki munkavállalóknál 48 százalékot mértek, míg az egyéb délkelet-ázsiai országokból, elsősorban Vietnámból érkezők körében 26 százalékot.