Ez azért fontos, mert az új díjtermékek használói teszik ki az utasaink túlnyomó többségét, ám az ő utazási szokásaikat a hagyományos utasforgalmi adatokkal nem lehet pontosan meghatározni, követni.

Ehhez olyan adatelemzői tudásra és szoftveres háttérre van szükség, amelynek házon belüli felépítése összehasonlíthatatlanul költségesebb volna, mint annak szolgáltatásként való igénybe vétele.

A Hadházy képviselő úr által félreértett és/vagy félremagyarázott szerződés épp ezért köttetett meg.

Az utasszámlálás gerincét jelentő adatrögzítést a MÁV-VOLÁN-csoport munkavállalói végzik, de nem többlet-, hanem alapfeladatként, és pláne nem csokiért, hanem fizetésért – méghozzá január 1-től épp legalább 70 ezer forinttal több alapbéréért, mint egy évvel korábban, hiszen nemrégen megszületett az ezt garantáló bérmegállapodás.

A kérdéses szerződés keretében tehát nem utasszámlálási, hanem BI (üzleti intelligencia) szolgáltatást vásárolt a MÁV-VOLÁN-csoport. A Trenecon feladata ennek megfelelően nem az volt, hogy megszámlálja az utasainkat, hanem az, hogy a különböző adatforrásokból – értékesítési rendszer, járművekre telepített utasszámláló stb. – származó, a közlekedési társaságok működése során előálló adatokat aggregálja és különböző módszerekkel, köztük eseti utasszámlálással kiegészítse, adatbázisba építse, az adatból pedig üzleti tudást nyerjen ki a MÁV-VOLÁN-csoport számára.